A szocializmus idején Magyarországon mennyire voltak ismertek a mentális betegségek, hogyan álltak hozzájuk?

Nem függ össze a szocializmussal a mentálisnak mondott betegségek nagy része.

Akkoriban sokan fizikai munkát végeztek, nem voltak a háztartásban kisgépek se, meg kevesebb volt a tévéadás is, hogy tompítsa az emberek agyát.

Viszont beszélgettek az emberek, nem a neten, mint most mi, hanem az utcán, a kertben, lépcsőházban, buszon, utcán, mindenütt.

Ha egyedül csináltak valamit, konyhában, kertben, akkor fütyörésztek, énekeltek, és nem a gépeket hallgatták, a turmixgépet, a fűnyírót, az elemes csavarhúzót, stb.

A munka megnyugtat, eltereli a gondolatokat a bajokról, és manapság mindent pillanatok alatt meg lehet csinálni a gépekkel, nincs mivel megelőzni a depressziót, az evészavarokat és a többit.

Nem a fenét nem voltak pszichológusok és pszichológiai problémák... Csak úgy virágzott. Öngyilkosságok számáról nem is beszélve. Ami meg azt illeti, hát mára se lett mindennaposabb és elfogadottabb pszichológushoz járni átlagjóskáék szintjén semennyivel sem.

Nyilván nem a szocializmusban volt a helyzet magaslatán az ilyesmihez való hozzáállás... de ha nem mindig a 21. századi jóvilághoz akarjuk hasonlítani a világháborúk utáni nyomorodott lehetőségeket, akkor mégis csak el kell mondani, hogy abban az időben igenis elkezdtek ilyenekkel legalább valahogy foglalkozni. Olyan, amilyen, de volt már minden esztékában pszichológiai rendelés is, ahol képben voltak ezekkel a létező jelenségekkel. Azt persze nem garantálom, hogy megfelelően is álltak hozzá... Nem úgy a megelőző rendszerben, ahol nemhogy pszichológust, de még ember vagy baromorvost se láttak öreganyámék, úgy jártak mezítláb napszámba látástól vakulásig... Bárminemű lelki problémák pedig három miatyánkkal voltak lerendezve. Pont hogy direkt kezdték felfuttatni a pszichológiát a szocializmusban, hogy ezen a téren is alternatívát teremtsenek az egyházi "lelkipásztorkodásnak". Ráadásul a mai pszichológusok és pszichiáterek fele még bőven abban a rendszerben végzett, szóval valami csak volt akkor is.

5

A pszichológusokat, pszichiátereket a kommunisták AZÉRT kezdték el felfuttatni, hogy a nekik károsnak ítélt elemeket megbélyegezhessék, bezárathassák, és pszichotikumokkal a személyiségüket tönkretegyék. Börtön helyett elmegyógyintézetbe zárják, hiszen nem normális, aki szembemegy a rendszerrel.

De nem csak a kommunizmus bánt így el emberekkel, volt ez a dicső nyugaton is. Mindig kiderülnek újabb esetek, intézetek hátterei.