Egy teljesen globalizált világban vagy kisebb, nemzeti identitásra épülő országokban élnél?Miért?

A globalizmus csak akkor lenne jó, ha mindenhol ugyanolyanok lennének a bérek, ugyanúgy értékelnék a munkaerőt. Na már most ezt mi tudjuk, hogy ez nincs így, a többi, ami egységes, az nem sokat ér, ha itt a keleti, közép-keleti régióban alulértékelik a munkánkat.

Ha egységes pénz lenne az egész világon és egységes árak és bérek, akkor elképzelhető, hogy sok előnye lenne a hátrányai mellett.

A globalizmus által ráadásul elvesznek a nemzeti sajátosságok, értékek.

Így aztán kisebb, nemzeti identitásra épülő országban élnék és élek.

Nem szeretnék globalista világállamot, főleg az irányításba való beleszólás lehetőségének korlátozottsága miatt.

Maradnak a nemzetállamok, semmi baj nincs velük.

Nem élnék, de úgy gondolom nem is igen lehetséges. Különbözőségek mindig is vannak.

Ha csak azt veszem, hogy vannak hegyvidékek, ahol inkább állatokat tartanak, síkságon többnyire növényt termesztenek, mert arra alkalmasabb.

Ezt ugye csak úgy lehetne kiküszöbölni ha leplaníroznánk a Föld felszínét, vagy legalábbis egyformán váltakozva következnének ugyan olyan síkságok és dombságok.

Éghajlat. Az tajgán, legtöbbször hidegben élő ember nem értheti hogyan lehet fűtés nélküli házakat építeni pár ezer kilóméterre délre.

Szóval a helyi adottságok sokmindent befolyásolnak, szerintem ezek is sokban befolyásolták egyadott nemzet életét.

A nyelv. Nem csupán hangzásában különbözik. Szókincsben olyannyira, hogy az angoloknak több száz szavuk van ami hajózással kapcsolatos, az eszkimóknál ugyanez a helyzet a hó különböző formáira( friss hó, megolvadt majd megfagyott hó, szél fútta hó stb.) franciáknál a sajtoknak van sokféle nevük.

Nem is tudom a magyarra milyen jellemzőt találhatunk a nyelvben. Talán a panaszkodás sokrétű. 😀 nem....növénytermesztésben, gyümölcsfafélékben bizonyára gazdag a szókincsünk.

3-nak:

A magyar nyelvben igekötők vannak, ami más nyelvekre nem jellemző. A káromkodás pedig nálunk a legszínesebb, leggazdagabb.