Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Közép-Európai népek kultúrájáv...

Közép-Európai népek kultúrájával kapcsolatos kérdés. Van-e? (folytatás lent)

Figyelt kérdés
Nem biztos, hogy jó kategóriába raktam a kérdést, ezért elnézést... de az érdekelne, hogy a közép-európai népeknek rajtunk kívül van-e valamiféle ősi hitviláguk. Például a szerbeknek... de jöhet bármi más is. (Nyilván azt tudom, hogy a szlovákoknak nincsen, hacsak utólag nem találtak ki maguknak valamit.) Ha ilyet nem tudtok, akkor jöhetnek népmesék(vagy azok jellemzői), hagyományok, szokások... stb. Minden érdekel! :) (A kérdés nem kíván provokatív lenni, és kéretik mellőzni a szokásos politikai, diplomáciatörténeti vitákat! Köszönöm.)

2016. dec. 11. 16:51
 1/6 anonim ***** válasza:

https://www.youtube.com/watch?v=GLy37xlGdAE


A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog, stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.


Szláv istenek és mitológiai alakok[szerkesztés]

Bannyik: a fürdő szelleme

Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban

Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa

blud: erdei, mezei gonosz kobold

bludicska: lidérc

bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten

Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban

dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)

Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene

domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője

Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége

hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem

Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány

Jarilo: a tavasz istene

Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata

Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás

kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke

lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém

Libegy: Kij húga

licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban

lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny

mara: erdei asszonyrém

Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője

Morana: a tél és a halál istennője

oboroten: vámpír

Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre

polevik: mezei tündér, nimfa

Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval

Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője

rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát

ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál

Scsek és Horiv: Kij fivérei

Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene

Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene

Szugyenyica: a sors megszemélyesítője

Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene

Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard

Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.

Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították

Veszna: a tavasz istennője

Vetru: a szél; Sztribog fia

Víj: az alvilág ura, Dazbough apja

víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben

vogyanoj: vízi emberrém

volkolak: farkasember

2016. dec. 11. 17:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a választ, ez a lista a mitológiai lényekkel igazán hasznos. Mindazonáltal lenne pár kérdésem még...


"Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni"


Itt ezt úgy kell akkor érteni, mint mondjuk a perzsa hitvilág esetén, hogy a jó és a rossz örök harcot vív egymással? (Lehet hülyeség, de erről ez jutott itt eszembe.)


Plusz ha esetleg tudsz linkelni szláv eredetű népmeséket, vagy azok jellegzetességeivel foglalkozó oldalt, azt megköszönném! :)

2016. dec. 11. 17:52
 3/6 A kérdező kommentje:
*illetve nemcsak népmesék, legendák is jöhetnek! :)
2016. dec. 11. 17:58
 4/6 anonim ***** válasza:
Bjelobog és Cernobog istenei, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.
2016. dec. 16. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

https://www.youtube.com/watch?v=5jnTMEfMWKQ

A harcosok pajzsán látható jel nem más mint a swarga/kołowrót lengyelül, oroszul pedig kolovrat. Ez egy forgókerék, ami az örök életet szimbolizálja.

"A bolygónk együtt forog a testvéreivel, és a nap határozza meg ciklusonként az évszakok váltakozását. Swarga "lábai" a folyamatos lépést, a folyamatos körforgást jelképezi."

2017. jan. 18. 00:18
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!