Mi az hogy "HAZA"?

Nem kel l tisztáznod semmit. Ez a kényszer azért van benned, mert félsz. Azért félsz, mert sok mindent nem tudsz. Van jó szándékod, de nem tudsz sok bonyolult dologban dönteni. Például félsz a menekültektől mert nem ismered őket. Aki ismeri szokásaikat, hagyományaikat, nem fél tőlük. Nem jobban, mint bárki mástól. Minden félelem valami ismeretnek a hiánya, semmi egyéb. Ha félünk, hogy leszédülünk a 10. emeleti ablakból, az csak azért van, mert nem tudjuk, mit tegyünk, hogy ez ne történjen meg.

A tudatlanság mindenképpen félelmet szül. Vannak, akik megmaradnak ezen a szinten, ők így nevelkedtek fel. És vannak, akik ezt agresszióval kompenzálják. Jön az idegen, elkergetem, lehetőleg durván, mert magamról tudom, hogy ekkor nincs kedvem oda visszamenni. Azt feltételezem, neki s lesz. Azért kergetem el, mert félek tőle, hiszen fogalmam sincs, hogyan fog viselkedni.

És vannak cinikus gazemberek, akik erre rájátszanak. Előbb minden eszközzel növelik a tudatlanságot (például meggátolják, hogy valódi ismereteid legyenek), majd pedig bemesélik, hogy kik az ellenségek, akiktől félni kell, jobb, ha elkergeted őket. Ha ettől is félsz, bízd meg őket, ők hősök, megteszik helyetted és érted. Egy fenét. Nem hősök, címeres gazemberek, jól átvernek, hogy megkopaszthassanak.

A haza az, ahol születtél. Ahol felnevelkedtél, amit ismersz, mert csatangoltál gyerekkorodban, lehetőleg oda, amit tiltottak. Ahol a rokonaid élnek, ahol a sírjaik vannak, akikről mesétek neked, ahol az ismerőseid, barátaid és ellenségeid vannak. Egyszóval a hely, amelyet jól ismersz. vagy nem olyan jól, de sokkal jobban, mint bármi mást. A haza az, ahol sok mindent ismersz, ezért biztonságban érzed magad és nem félsz. És ha azt tapasztalod, hogy mások viszont félnek, igyekszel eloszlatni a félelmüket. A hazáért késztetést érzel, hogy tegyél valamit. Sokszor nem tudod kitalálni, mit, de nem ez számít, hanem az, hogy van késztetésed. A haza néha kegyetlen és kirekeszt, de valójában ezt ne ma haza teszi, mert az a környezeted. Akik teszik, azok mindig rosszindulatú emberek, akik örömüket lelik abban, hogy te félsz, rosszul érzed magad. Ma errefelé sok ilyen ember van. A legtöbben keveset tudnak ahhoz, hogy önállóan gondolkodjanak, ezért másokat figyelnek, hogy kell azt tenni. Ezt nevezhetjük tanulásnak is. Csakhogy lehet rossz emberektől is tanulni. Az ember azt gondolná, aki előbbre van, vezet, nyilván többet tud, azt kell figyelni. Valóban tudhat többet, de ennél is fontosabb a célja. Ha a célja mocskos, akkor a cselekvése is. Ha ezt tanulod, rossz úton jársz. Ma Magyarországot elvetemült emberek vezetik. Elhitetnek másokkal sok hamisságot, sőt gonoszságot. Például a hazaszeretetről. Nem vagy hazafi, ha nem utálod a menekülteket, ha nem utálod azokat, akik nem utálják őket, he nem nekik hiszel. Ez egy nagy hazugság. Akkor nem vagy hazafi, ha a szülőhelyed, a rokonaid, az emlékeid, a honfitársaid, a barátaid, egyszóval a környezeted ellen teszel. Hazafi akkor vagy, ha itthon nem félsz, és aktívan cselekszel azok ellen, akik itt félelmet gerjesztenek.

Viszont a te döntésed, mit teszel. Itt van mindjárt, amit írtam. Mások esetleg az ellenkezőjét írják. A vezetőktől az ellenkezőjét hallod. És kinek higgy? Nagy dilemma. Elmondom, én mi alapján döntöm el, egyszerű. A legtöbb esetben megállapítható, az állítás rossz nekem, vagy jó. Mitől érzem jobban magam, az egyik, vagy másik állítás megtörténte esetén? Tényleg az történik amit mondanak? És az jó nekem?

Ami neked jó, az a jó választás. Lehetsz elvetemült gazember is. Ekkor a rosszat fogod választani, mert az viszont neked jó, csak a többinek rossz. Dönts tehát, kire, mire hallgatsz. Mert mindig te döntesz, akkor is, ha nem teszed.