Gyereknek lenni 1980-90 között Magyarországon, jobb vagy rosszabb volt, mint ma?

Én a 80-as években voltam gyerek, és nagyon sajnálom a mai gyerekeket.

Nagyon sok minden kimarad az életükből. Anyagilag jobb helyzetben vannak, több és drágább tárgyat birtokolnak, de nagyon sok minden elveszett, ami a jó gyerekkorhoz járult hozzá.

Ez nem azt jelenti, hogy ma nem lehet valakinek jó gyerekkora, csak sokkal nehezebb ezt elérni szerintem.

Nagyon megváltozott a világ, megváltoztak a felnőttek, az értékek, és ezt főleg a gyerekek sínylik meg.

Sokan mondják, hogy a mai gyerekek rosszabbak, érzéketlenebbek, stb. de ez nem igaz. Csak a társadalom milyensége elsőként mindig a legérzékenyebb, legformálhatóbb tagjaiban tükröződik vissza, és ezek között talán a gyerekek az elsők.

Aki panaszkodik a mai gyerekekre, az gondoljon arra, hogy mi tettük őket ilyenné, mi tettük a világot ilyenné.

1-es, Te egy értelmes ember leszel, ezúton is gratulálok Neked és a szüleidnek is! :)

Én 83-as vagyok. Imádtam akkor gyerek lenni. Vidéken voltam nagyszülőknél, ahol tyúkok voltak meg libák, kútról hoztuk a vizet, biciklivel vittük a szemetet a telepre, heti 1x jött a fagyis autó, az volt a hét eseménye.

Pesten labdázni jártam a barátnőmmel a ház elé a fűbe, volt egy vaskorlát, arra másztunk fel. Nem kellett bukósisak és gumiszőnyeg sem. Az volt az etalon, ha Disney mintás színes labdánk volt, amit hetekig nézegettünk előtte a trafikban. Néha vettünk egy eperes Calippot....a mennyország kb ilyen lehet.

13 évesen kaptam egy mountain bike-ot, kb el sem tudtam hinni, annyira örültem neki. 14 évesen lett egy igazi farmer nadrágom...

Bicajozni jártunk a környéken, fagyiztunk, sétálgattunk, filmet néztünk az egyikünknél. Melegszendót sütöttünk és iszonyatosan örültünk ha nyúlt rajta a sajt. Nem sminkeltünk és nem volt fiúnk sem, és nem is fordult meg a fejünkben, hogy legyen.

Nem üvöltöztünk a buszon/utcán, nem koldultunk lájkot mivel nem is létezett, nem voltunk matt részegek péntek este és vasárnap este között folyamatosan, nem vágtuk fel az ereinket 2 hetente és nem szedtünk antidepresszánst mert nem kaptuk meg a 40 ezres new balance cipőt.

Nem tettünk ki lealázó videókat barátokról, nem közösítettünk ki embereket poénból, nem jelöltünk nem töröltünk nem írtunk rá nem követtük ki és be, nem böktük meg és nem integettünk neki.

Nem gondoltuk, hogy mindenkit leugathatunk 17 évesen 0 aggyal és 0 tapasztalattal, nem vertünk tanárokat és nem kínoztunk állatokat.

Nem loptuk el anyuék ékszereit és nem adtuk zaciba, hogy megvegyük a legújabb mobilt, nem költöttük el titokban az évek alatt szülők által összespórolt több százezer forintot egyetlen éjszaka alatt egy netes pókerjátékra. Nem vertük magunkat a földhöz kétségbeesve, ha csak Balcsira vittek minket nyaralni a francia riviéra helyett.

Nem Roverrel vittek a pár száz méterre lévő oviba és iskolába, és nem 16 évesen tanultunk meg busszal közlekedni A-ból B-be, miközben a mobilunk nem küldött rólunk folyamatos jelentéseket arról, hogy nem vagyunk életveszélyben.

Azt hiszem mindenben mások vagyunk a mostaniaknál és ez hatalmas előny, és azt gondolom, hogy ennél jobb gyerekkorom sosem lehetett volna sehol máshol, más korban.

Kedves 5-ös!

13-14 éves kislányok rendszeresen ittak alkoholt, cigiztek, szívtak, jártak bulikba? Mindezt olyan ruhákba, (köhöm..mint amilyeneket a testüket árusító nők hordanak) amikből kilátszik mindenük?

Nem igaz, hogy régen jobb volt. Az meg a legostobább hozzáállás, hogy ha én túléltem gyerekülés meg stb. nélkül, akkor az most haszontalan és rossz. Az emberek ítélőképességét nagyon el lehet torzítani, pl. képesek hőstettekben mérni a háborús bűnöket, vagy romantizálni az erőszakot. Hasonlóan van ez a gyerekkorral, amikor az ember még nem képes átlátni a háttérben történteket, és kellemes emlékekkel köti össze akár a nyomorúságot is. Kérdező, a világ sosem volt jobb vagy rosszabb. Korszakok voltak, rendszerek, körülmények és helyzetek, eszmék, amiken belül vagy amikkel szemben az emberek különböző szinteken voltak képesek helytállni.

#2 válaszolóval teljes mértékben egyet értek abban, hogy ha a nyolcvanas-kilencvenes évek generációja annyira szép gyermekkort élt volna meg, akkor mára fel tudtak volna nevelni egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb fiatalságot, akiknek nem a fent felsoroltakban kellene keresni ezeket.

Sohasem az idő, vagy a technológia határozza meg az embert, hanem az ember dönti el mit, hogyan használ fel ezekből.

Összehasonlítani senki sem fogja tudni úgy ahogy te kérted kérdező, mert ahhoz mindkét korban gyereknek kellene lenni egy embernek.

Nekem az az időszak volt jobb, persze csak azért, mert én akkor voltam gyerek. A mostani gyerekeknek technikailag jobb, akkoriban nem volt internet, összesen két tévécsatorna létezett, mobiltelefon sem volt, a számítógépek lehetőségei elképesztően korlátozottak voltak, ha egyáltalán bejutottak az országba, mert azzal is kellett trükközni. A mostani információáradat sem létezett, töredéknyi infóval kellett csak megbirkózni. Viszont gyerek voltál, felelősségek nélkül és az akkori világnak volt egy máshol talán nem is létező hangulata.

Elméletileg szocializmus volt, a Szovjetunió őrködött felettünk, ők voltak a Szépek, a Jók, az Okosak, de otthon már mesélték az oroszvicceket, a felnőttek szidták a szocializmust, bár abból éltek (simliskedések, munkahelyről való lopások, a "minden közös"-elv miatti, máshol elképzelhetetlen szemléletmód) és egyszerre kaptad a szocialista nevelést és tudtad, hogy Nyugaton minden jobb, mert ottani katalógusokat nézegettél, a nyolcvanas évek végén már videón nézted az amerikai filmeket stb. Egy igen ellentmondásos időszak volt és éppen ezért volt jó, érdekes. Akkor.