Ha valaki elbeszéli egy honfoglalás előtti magyarnak a kereszténység alapsztoriját, az miért tartotta volna leginkább hülyeségnek?

Szabad ég alatt élő szabad természeti nép a "természetet féli", mert ha pl. a felhőisten mögül előbújik a fagyhozó csillag, jön egy kemény fagy, belehalhat. Viszont nem szokta, hogy parancsolgatnak neki. (Pl. hogy 8-kor jelenése van az iskolában kötelező jelleggel.) Kötött társadalmi rendszerben, magasabb technikai fejlettségben élő nép szrik a természetre, az "urakat féli", mert az urak fogják kerékbe törni, ha nem arra lép, amerre azok fütyülnek. Ezekre az emberekre alkalmazhatóak a "féld az Urat" típusú vallások.

Ezek nem keverhetőek, bizonyos társadalmi rendre csak bizonyos vallástípus alkalmazható. Ahhoz párhuzamosan feudalizálni kell a nomádokat, jobbággyá tenni, hogy a keresztény/mohamedán vallást rájuk húzhassák. A mongoloknál ez például nem történt meg, tehát a térítő derviseknek és imámoknak kitörték a gerincét, és belefőzték őket a vacsorába. Aztán imádkoztak a meleget hozó Naphoz, a fagyot hozó csillagokhoz, a termést nyújtó égig érő fához, meg a nyulat fogó sólyomhoz... Mert azokról szólt az életük, nem a földesurakról.

A honfoglaló magyarok az elmúlt 1000 éven keresztül millió és millió számra nyakukba telepített magyarrá lett svábokon keresztül ismerték meg a kereszténységet, míg ki nem vesztek alatta. Csak ugye ma már ezek a szép szál habsburgoidok mondják meg, mi a magyar, mi a magyarok vallása, és írnak nekik történelmet. Itt persze már azt hordanak össze, amit akarnak... de az a jó a világban, hogy a Volgától Jakutföldig százával élnek ma is különféle turáni népek, akik alapján hitelesebben el lehet képzelni, milyen volt az a kultúra, mert ott még azért maradt belőle valami. Hát nem olyan, amilyenné a sok átszellemült, a stelázsiban is keresztet látó jóemberünk szeretné tenni.

Attól függ. A honfoglaló magyarok között akadtak sámánhitűek, keresztények, zsidók...

Akkor ez még nem okozott olyan problémákat, mint később Vajk idejében.

Szerény véleményem szerint egy honfoglalás előtti magyarnak maximum a kizárólagossággal lehetett baja.