Van-e valami nyoma, hogy valamely monoteista vallás létezett volna az ősi politeizmusok előtt?

Az, hogy a vallásban hány istenség (hatalmi tényező) van, és milyen hierarchiában vannak egymással, az az adott társadalom leképezése.

Alacsony népsűrűségben, szabad ég alatt élő természeti népek nem elvont isteneket félnek, hanem magukat a kézzel fogható természeti jelenséget, tehát ott az égitesteket, a felhőt, a legmagasabb jegenyefenyőt meg a medvét bálványozzák... Uraik nincsenek, az ő életben maradásuk a természet erőitől függ. Ha elmegy a felhő, kibújik a fagycsillag, mínusz harminc lesz, és belehalhatnak. Ez a gondjuk, királyok viszont nem parancsolgatnak nekik. Az állam se mondja meg, hogy nyolckor jelenése van az iskolában.

Ahhoz, hogy bálványozott fák, hegyek helyett elvont emberszerű istenek legyenek, először nagy népsűrűségben, kötött társadalmi rendszerben kell élni, magasabb technikai fejlettségben. Ahol a félelmet már nem a természet erői, hanem a többi emberhez való viszony jelenti. Ahhoz pedig, hogy egy főisten, vagy egyetlen Isten legyen, olyan hatalmi rendszer kell, ahol egy uralkodó és alattvalók vannak. Ha új társadalmi rendszer alakul ki, a régi, hozzá nem igazodó vallás - mondhatnak akármit - a gyakorlatban nem lesz fenntartható, és kukára kerül, vagy szebben fogalmazva bekerül a múzeumba.

Nyilvánvaló, hogy a monoteista (vagy erős kezű főistennel bíró) vallások egyidősek azzal, amikor kialakultak az "az egy úr és mindenki más alattvalója" típusú társadalmak. Gyűjtögető, halászó, vadászó népek életéből ez a gondolat nem következik, ezért valószínűtlen, hogy ilyesféle vallási kultúra felé hajlanának.