Az emberek miért tartanak fenn prekoncepciókat a tetovált emberekkel szemben?

Mert csak úgy

Ezek nem feltétlenül prekoncepciók. A kelet-középeurópai kulturákban a tetoválás nem hagyományos, nem megszokott, nincsen kultikus vagy egyéb jelentése. Ha tehát valaki tetováltatja magát, az a többséggel szemben saját magának az elkülönítése, különválasztása, ami mégis csak arra mutat, hogy egyéb személyes kiválóságok, érdemi teljesítmény hiányában így kívánja felhívni magára a figyelmet.

Ha nem idétlen, akkor kevesebb az ítélet is.

Bennem nincs ilyen irányukban. Van ami jól néz ki, de azért olyan is, amiről mégiscsak lekövetkeztetek valamit az illetőről. Ilyenek a csípő feletti nonfiguratív ábrák, vagy a horogkereszt meg a 666, könnycsepp az arcon, kínai étlapról a leves neve.

Magam sem vagyok az a karót nyelt mintapolgár, biztos nem izélgetek és ítélgetek másokat... De azt azért hadd jegyezzem meg, elnézvén számos ilyen remekművet, mind esztétikai megjelenését, mind tartalmi mondanivalóját illetően, hogy azért jó lett volna még rá aludni nem három napot, inkább harminc évet. Idővel azért már okosabb, és mélyebb tartalommal bír az ember. Én például fiatal koromban szerettem rajzolgatni, farigcsálni fába, kőbe ilyesféle dolgokat. Nem bánom most, hogy nem a hátamon van, mert tudom, hogy évtizedekkel később mennyivel különbeket és másmilyeneket tudok.

Csupán azért, mert a tetoválást a bűnözők nyilvántartására , megkülönböztetésére használták eredetileg.

Mert kevesebb álláslehetősége van egy durván összetetovált alaknak, és következtetni lehet a megélhetése módjára. Spontán agresszív és nem becsületes ember. Ez csak az én véleményem, másoknak a környezetemben a törzsi szokások jutnak eszükbe, meg a primitívség. Nekem inkább a veszélyes élethez alkalmazkodott magas intelligencia, alattomosság, szociopaták jutnak eszembe, akiket hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig nagyon nem kéne.

Az előítélet alapja a tapasztalat !