Mi bajuk a rajztanároknak a manga/anime stílussal?

Tanártól függ.

Mivel iskolában általában nem ezt a stílust tanulják, ezért a tanár is harap rá, főleg az idősebbek, ők nagyon leragadtak abban, hogy csak realisztikus rajzolás létezik, ha van is más, az rossz.

Érdekes az első válasza.

Általában azért nem támogatják, mert nagyon helytelen arányok rögzülnek vele (túl hosszú és túl vékony végtagok, rövid test, nagy fej), és ezt valóban tapasztaltam is fejlődő rajzosoknál, hogy nagyon-nagyon nehezen tudják elhagyni.

Amúgy szerintem többet dob a latba, hogy magát az anime-t és környezetét nem kedvelik.

Egy rossz berögződést nehezebb kijavítani, mint egy kezdőt a helyes technikára.

A profi magakák, azért olyan jók, mert ők is a profi tudásukból építkeznek, amit aztán stilizálhatnak.

De ha te mangából sajátítod el a tudást, akkor csak egy felszínes tudásból tudsz majd csak építkezni, és a profi maga szintet sem fogod tudni elérni.

Az iskolákban mindig az akadémizmus dívik. Anno az impresszionizmustól vérben forgott a tanárok szeme.

Egyébként a manga stílust én sem szeretem, a karakterek túlságosan egy kaptafák, túlszabáylyozott, és még ronda is. De ez csak egy személyes vélemény.

#8-as

Nagyonsok animében mangában nincs túlszexualizáltság, az meg hogy idegen kultúra terméke nem indok...

Tekintve, hogy mai napig használjuk a görög stílusjegyeket az építészetben...

És mivel egy tág műfaj, lehet romlott, ártatlan, filozófiai, polgárpukkasztó, és lázadó is a műfaj....

És igen, még művészet is....

A kérdés megválaszolásához érdemes elolvasni a giccs definícióját a Wikipédián:

[link]

Sajnos, elég sok kritériuma ráillik az animé-ra. Pl.: könnyen fogyasztható, nem kíván gondolati erőfeszítést, könnyen emészthető, közhelyes, halmozza a sztereotípiákat és mindenekelőtt túlzásokkal operál.

Ezzel szemben semmit nem akar elmondani a világról, nem törekszik rá, hogy új gondolatokat ébresszen.