Titeket milyen klisék zavarnak a legjobban könyvekben, filmekben, bármilyen történetben?

Amit nagyon utálok az amikor a szerelem meggyógyítja a mentália betegségeket. Nem számít, hogy a lány milyen depressziós, stb. jön a srác és a puszta létezésével megszünteti a lány összes létező mentális problémáját.

Illetve, amit az #1 írt.

Jujj 6os igen!

Errol jut eszembe, az a film amiben a lany nem mehet ki a fényre de jon a fiu ezert hirtelen kimehet, igaz, hogy baj lesz belőle de a fiúval együtt megoldják. 😂😂

Akkor előtte nem lehetett volna ugyanezt? 🤔

Úgy egyáltalán zavar, hogy szinte az összes mai film borzasztóan irreális és bugyuta, ahol a csöcsök a legérdekesebbek az egészben.

Meg hogy a főszereplő általában valami szupermen, aki 20 ellenséget legyőz 5 másodperc alatt, és majdnem minden sikerül neki, 2 másodperc alatt övé lesz a legjobb nő, stb. Miközben a valóság kurv*ra nem így működik.

Fantasy, sci-fi vagy utópia esetében - a történet egyharmada csupán az aktuális világ felvázolásáról szól, ami messze érdekesebb és érdemlegesebb, mint a további, történet címszó alatt eladott ide-oda rohangászó, az idős gonosz nagyurakat legyőzni vágyó, kívül szupererős, szellemi érettségben nulla fiatal főhősök nagy "harcáról" szóló kétharmad, mely gyakorta nem képes kiaknázni a korábban felépített világ rejtette lehetségeket, és inkább nyúl a bevált, jól ismert sablonokhoz, mint a:

- a főszereplő félvér, félig ember, félig másmilyen entitáns, mely kezdetben a sajátjaihoz, később az emberekhez húzódik, majd a történet utolsó jeleneteiben újabb kiábrándultság által teljesen elveszíti a lába alól a talajt

- a főszereplő kezdetben öl, mert a szükség arra kényszeríti, majd ő lesz a "jó fiú", aki a rendszer ellen fordul, ám az utolsó jelenetekben megtudja, hogy a szituáció korántsem olyan fekete-fehér, jó és rossz aspektusa, mint azt először gondolta.

- a főszereplő meg akarja menteni a világot, mégis a konkrét harcok, stratégiai játékok háttérbe szorulnak, és az ő szerelmi élete vagy szerelmi háromszöge tölti ki a cselekmény jelentős részét.

- a főszereplő az utolsó jelenetekben tudja meg, hogy naiv gyerekként végig a "rossz" oldalt szolgálta, hős cselekedetei a "gonosz" malmára hajtották a vizet, így a személyisége és identitása öt perc alatt 180 fokos fordulatot vesz

- a főszereplőről kiderül, hogy teste/lelke/képessége az egyetlen elixír, mely képes megváltani a világot, így a végén az önfeláldozás mellett dönt, de mégis életben marad és a világ is a helyére áll

- a főbb szereplők közül senki sem hal meg ténylegesen, csupán eljátsszák a halálukat és a minőségi drámai fordulatot.

- a mellékszereplők közül kötelezően szerepelnie kell egy nagypofájú, általában fiatalabb szereplőnek, aki kezdetben idegesítő, de később hozzá köthetőek a legdrámaibb fordulatok