Ha valaki kiemelkedő valamiben, más területeken gyengébben teljesít?

Lehet valakinek több dologhoz tehetsége, de nem fogja tudni mindet kibontakoztatni. Nincs annyi ideje egy embernek. Szóval akinek többféle tehetsége van, kénytelen egyet vagy kettőt kiválasztani.

Aki sokat markol, keveset fog. Ha túl sokfelé próbál az illető koncentrálni, akkor egyik irányban se fog tudni elmélyedni. Arra pedig szükség van: önmagában a veleszületett adottság nem elég, szükséges még sok tanulás, gyakorlás stb., amihez idő kell.

Mivel rengeteg minden van a világon, amiben jónak lehet lenni, ez sosem fog kiderülni, mert egyszerűen nem tudunk mindent kipróbálni. Viszont olyan lehetséges, hogy valaki ráérzésre pont azokat a dolgokat próbálja ki, amiben tehetséges. De az a leggyakoribb, hogy kipróbálunk x dolgot, de csak egy részében bizonyulunk tehetségesnek. A legrosszabb verzió meg az, ha valaki olyan béna, hogy az X halmazba nem kerül be egyetlen olyan dolog sem, amiben sikere lenne. De ez is csak idő kérdése, mert ha nem adja fel és élete végéig kipróbálja magát újabb és újabb dolgokban, így egyre nő az esélye, hogy végre csak talál valamit, amiben jó.

Aztán az is kérdés, hogy mihez kezd valaki a tehetségével. Mert elkövethetik azt a hibát, hogy pl. a gyerekről felfedezik, hogy Y-ban tehetséges és onnantól kb. elzárják minden mástól, hogy abban sokat elérjen. Ezért lehet, hogy teljesen hülye lesz minden máshoz a végén.

De vannak olyan tudományosan bizonyított összefüggések, hogy akinek jó zenei hallása van, általában a nyelvtanhoz és a matematikához is lehet jó érzéke. De itt jön ugye a nevelési hatás, hogy ha már felfedeztek valakit, hogy tehetséges zenész, akkor a művészi nevelésben teljesen háttérbe fog neki szorulni a matematika vagy a nyelvtan.

Meg a másik akadályozó tényező a sok előítélet, hogy egy művésznek vagy egy "bölcsésznek" tilos érteni a műszaki vagy természettudományos dolgokhoz. Sokszor pont ezek az előítéletek és közvélekedések akadályozzák meg azt, hogy valaki több dologban is kibontakozhasson.

Erre egy személyes példám is van, képzőművészeti tagozatos voltam középiskolában, a matektanárunk senkit nem volt hajlandó közepesnél jobbra értékelni azon előítélete alapján, hogy "a rajzosok hülyék a matekhoz". Ehhez képest a csoport feléből mérnök lett.

Ráadásul a tehetség megnyilvánulásának terepe tinédzserkorban sajnos szinte csak az iskolai tantárgy és az esetleges különóra. A szakmák száma ezeknek a több ezerszerese, ráadásul nagyon sok szakmában több iskolai tárgyban szerzett kompetencia felhasználásra kerül. Pl. vegyük a sofőröket. Használják az ének-zenét, mert fontos, hogy meghalljanak halk zajokat is, hogy el tudjanak különíteni hangokat. Használják a rajzórákon kifejlődött képességeiket ahhoz, hogy le tudjanak parkolni, elférjenek egy busz mellett, szóval a térérzékük is nagyon fontos. Vagy hogy vizuálisan felfogjanak dolgokat, a vizuális érzékelés érzékenyége is alapvető. De fontosak a logikai képességeik, a memóriájuk, a koncentrálási képességük, amit ugyanúgy fejleszthet a matek, az irodalom, a történelem. Hol derül ki tehát az iskolában, hogy valakiből tehetséges sofőr lesz? :D

Szóval a kérdésedre nem lehet általános igazságokat kijelenteni. Nagyon sok múlik egy fiatal környezetén, a családján, a tanárain, hogy meglátják-e benne a tehetséget és hogy hogy kezelik azt.

"em hiszem, hogy van olyan ember, aki minden téren kiemelkedő"

Valóban! Azt gyorsan lehúzná a tamik hada.

Bármit bárki meg tud tanulni. de van akinek több munkával jár. Viszont munka (ami lehet vkinek kedvtelés) nélkül semmit.

Szerintem kb 3 fajtája +1 van a tehetségnek. Ezek nem zárják ki egymást. Az időnk, energiánk viszont véges,így a befektethető munka is.

Veleszületett és tanulható képességek,még mihez vann Affinitas.a veleszületett ez profira lehet fejleszteni a többit sztem nem

....