Milyen lett ez a versem?

NE NEVESS

Nevettem rajtad nagyokat.

Már bánom ama napokat.

Még most is nevethetnék tán.

De lásd nem szórakoztat már.

Pedig hittem a tréfában.

Nem a kemény valóságban.

Megkóstoltam a kenyeret.

Keserű volt az én nekem.

Utólag talán kár bánni.

Nem kell megbocsátást várni.

Már villám is csapott belém.

Sokszor ordítottam: elég.

De nem hallgatott meg a sors.

Ez tudom, az én hibám volt.

Most már mondom lépj cipőmbe.

Még órákat is időzhetsz.

Majd megérted mért kiáltok.

Kegyelmes végzeted várod.

Sőt majd epedezel érte.

Közben mondhatod: már értem.

Akkor késő lesz megtérned.

Hát könyörgöm, még most értsd meg.

Bánat rémes tüze éget.

Felbomlasz és megszűnsz végleg.