Ezeknek a népdaloknak a szövege arról árulkodik hogy régen is sok kicsapongó fiatal volt? Hogy fogadta el őket mégis a társadalom?

Régen is volt minden,csak titkolták,nem beszéltek róla,mégis kitudódott,de jobban el voltak szigetelve az emberek egymástól.Pl.tanyákon.Meg valamikor,ha egy lány (ne adj isten egy özvegyasszony)terhes lett,elküldték a 6. faluba és ott volt a szülésig.Nem volt ott különb sem a gazdag,sem a szegény.Hány cselédnek született gyereke a gazdától?! Sőt,még családon ,rokonok között is ment a dolog,még az állatoktól sem riadtak vissza és nem csak a férfiak..... (Konkrétan senkit nem akarok bántani,senki ne sértődjön meg,de sajnos így volt!)

Csak a primitiv parasztokra volt jellemzö. De ez is elég ritka volt.

A szerelem soha nem kímélt senkit se, így régen is megénekelhették, ha valaki nem szerethet valakit, mert gazdasági különbségeik vannak, vagy pusztán "nem kől nékem az". Hasonló helyzetek voltak akkor is a kapcsolatok közt, csak sokkal szigorúbb társadalmi rendben. A mai liberális társadalomban, a szexuális forradalom után már szinte mindegy, hogy kivel ki, mit csinál kedvük szerint, de ennek régen híre ment. A feszültség pedig a férfiak közt folyamatos ellenségeskedések, virtusok formájában vezetődött le. A másik véglet, amikor "komát" találnak , akivel lehet beszélgetni, iszogatni. Ezekből a baráti csoportokból származik a klasszikus borozós, pájinkázós énekek többsége. Még egy forma, ha a feszültségek otthon vezetődnek le, ilyenkor a férfi általában zsarnok is, de a tisztesség megköveteli, hogy ne lázadozzanak ellene. Ebből a fajta fegyelmezettségből számíthatjuk pl. a lányok elígérése során keletkezett szerelmes énekeket, amik ha fájdalmat szólaltattak meg, az egy elég komoly lázadás volt a fennálló világrenddel szemben.