Milyenek a rajzaim? Nagyon rosszak?

Én nagyon nem értek a rajzoláshoz, mindig is olyan botkezem volt hozzá, mintha égerfából faragták volna csákánnyal. Így aztán nagy műértő sem lettem soha, tehát igazából véleményt sem akarok mondani a rajzaidról. A legrosszabb rajzod is fényévekkel jobb annál, ami nekem valaha a legjobb rajzom is lett.

Annyit azért mondok, hogy sosem az számít, hogy mennyire eladhatóak, populárisak, élethűek vagy látványhűek az ábrázolások. Az számít, hogy mit érzel, miközben rajzolsz, festesz. Én mindig csak azt éreztem, hogy mikor lesz már kész, mikor végzek már vele, és sokkal inkább lefoglalt közben az, hogy mondjuk hányszor kell a papírlap sarkát oda-vissza hajtogatni ahhoz, hogy magától leszakadjon, mint maga a rajzolás. Vagy az óra alatt vajon átázik-e a festékgomb egy csepp víztől annyira, hogy az ecsettel anélkül keresztülszúrhassam, hogy ne repedjen ketté... Szóval ha élvezed amit csinálsz, szeretsz vonalakat húzgálni a lapra, és jó érzéssel tölt el, ha elkészülsz (függetlenül attól, hogy hogyan sikerült a kép), akkor rajzolgass csak bátran, és ne törődj azzal, ki mit szól a rajzaidhoz. Sőt, akár még sportot is űzhetsz később abból, hogy melyik rajzod mennyire botránkoztatja meg a közönségedet :D

Tehát ha szereted csinálni, akkor csináld, mert jó időtöltés, és nem is drága passzió. Ha viszont nem érzed kellemes időtöltésnek, akkor meg inkább hagyd abba, mert valószínűleg sok más dolog van még, amihez nagyobb affinitással rendelkezel, mint a festegetéshez. Szerintem.

Most nem mutatom meg Neked, hogy milyeneket tudok másolni (fotót s régi realisztikus festményt nagyon hűen - nem mindig, de előfordult már párszor) - s emellett majdnem totál kezdőnek tartom magam. A másoláshoz is kell gyakorlat, teljesen kezdőként az se megy, de azért ez nem művészet. Lehet az, egy fotót átültetni művészi ecsetvonásokra, belevinni magunkat... De csak mert nagy gonddal addig pakolgatjuk a vonásokat, hogy sokkolóan hasonló és "szép" legyen, nos, ezt sosem tudtam értékelni. Az ilyen kis dolgaimnál csak reméltem, hogy tanulok valamit, ha mást nem, a kézügyességemet fejlesztem s kicsit azért feldobom magam, hogy legalább másolni tudok... De sosem értékeltem ezt túl.

Persze az se jó, ha valaki még nem tud rajzolni és CSAK magától rajzol, akár bonyolult dolgokat is, semmi tanulmány, apró figurák, bármi, csak és kizárólag fantáziadolgok, gyenge kész képek... Így sem lehet jól fejlődni. Kell ez is, az is. Én a másolást, tanulmányokat, olvasást viszem túlzásba s kicsit irigylem azokat, akik nem tudnak rajzolni, de bátran csinálják :D Persze olykor én is teszem, de elég gyáva tudok lenni, inkább maradok az arcoknál, abban vagyok a legjobb.

Ilyen ne legyél, nem ez a jó út, én is tudom.

Én csak annyit mondok,hogy van fantáziád. :)

Csak így tovább...lesz ez még jobb is,ne add fel.

Bevallom, nem tudom, milyen baglyok vannak a mai divatos rajzokon :D

Viszont az természetes, hogy az ember rajzát kifogásolják. Őszintén szólva nem várhatod el, hogy valaki közölje, a rajzod maga a tökély. Azt nem tudom, egy ideális rajztanár milyen, tanítják-e őket, hogy vigyázzanak a gyermekek érzékeny lelkére (ezt komolyan írom, nem gúnyosan), való igaz, az is fontos... De alapvetően egy művészt, ha kezdő is, a hibák érdeklik, hiszen azt kell kijavítania, hogy jobb legyen a műve. A már említett fórumon, ahova járok (hajajj hogy milyen régen... amióta gyk-függő vagyok, alig rajzolok, vannak ilyen korszakaim), nos, ott rengeteget voltam a kritikára bocsátott művek témakörében. Rengeteget kritizáltam, azt szeretek, s többnyire megköszönték. A művészeknek valóban ez a fontos, ez segít. Persze a konstruktív kritika, nem az "ez rossz". Nem tudom, a tanárod segít-e, elmondja-e, hogy konkrétan hogyan csináld, mert minimum azt kellene tennie. Azért a jó pontokat is elmondhatná, főleg, ha fejlődtél valamiben, én is pátyolgatom az egész aprókat, no meg a jobbaknál is szóvá teszem, ha valami igazán tetszik. De alapvetően normális a hibákra koncentrálás, abból tanul az ember. Van, akit irritál is a dícsérgetés, ő jobb akar lenni, a hibákat sorolják inkább, szedjék szét ízekre a művét! :D De persze van, aki kis mimóza és nem bírja a kritikát, a párom is ilyen, bár ő ír, nem rajzol. Az még érthető, ha zavar, ha sose kapsz dícséretet. A már említett fórumon is csak a már említett szekcióban szedik szét a képeket, hisz azok direkt arra vannak, a saját kis topikokban sokkal több a dícséret, ami teljesen rendben is van (bár én már rohadtul unom a "jaj mennyit fejlődtél az első oldal óta, tökjó, így tovább" stílusú beírásokat. 8 éve kezdtem, még szép, hogy fejlődtem, grrr).