Paradoxonnak számít az, ha olyan könyveket olvasunk, amelyek a fogyasztói társadalmat támadják, miközben mi is a fogyasztói társadalom tagjai vagyunk?

Abban mondjuk igazad van, hogy sokan leszólják a fogyasztói társadalmat, miközben nem tudnak lemondani róla. (Kicsit én is ilyen vagyok.) Tehát zavaró, hogy a reklámokban pazarlásra és mértéktelen vásárlásra ösztönöznek bennünket, hajtjuk a melót hogy még többet vásárolhassunk, miközben nem tudom elképzelni, mit ennék, ha nem lenne élelmiszeripar, és úgy általában hogyan élnék, ha nem lenne gazdaság. Ha falun nőttem volna fel, akkor esetleg, de én városi paraszt vagyok. :))

Az amerikai társadalom tipikus példa erre. Ott kormány szinten, intézményesen védik azt az életmódot, és minden eszközzel fenntartják. Konkrétan ez működteti az egész országot és a politikát. Ez általában igaz a szabad piaci gazdaságra másutt is. Amit lehet ugyan szidni, de ha nem ez, akkor marad Észak-Korea vagy a busmanok példája. Egyik sem az igazi megoldás.

(#3 voltam.)

Örülök, hogy megmeradt ez az igen fontos kérdés.

TL válaszom NEM

bővebben : életünk nem csak egyértelmű, algoritmikusan megoldható kérdésekből áll.

Ez tesz minket emberré, hogy ismereteink alapján döntünk mindig. Ilyenkor is. (hol így, hol úgy....)