Mi a véleményetek a XVII. és a XVIII. századi alkotásokban bemutatott hölgysémákról?

Hogy megfoghatóbbá tegyem a kérdésem vegyünk két konkrétumot: Egy magyar nábobot és Beszterce ostromát. Ezekkel háziolvasmányként találkoztam, korábban is olvastam hasonló kórban, műfajban írodott könyveket, de akkor még nem ellemztem tudatosan, csupán azt vettem figyelembe amit a tanár kért az elolvasása után. Itt már számottevően sok részlet megragadta a figyelmemet, hogy mennyire műveltek az írok, milyen jó rálátásuk van a politikai helyzetre, és hogy ezt mennyire jól áttudják adni búrkoltan bár, de érthetően (ez leginkább a Nábobra igaz), milyen szellemes csattanokkal telített a mű és van benne egy nagy adag férfiasság is (mondják manapság hogy veszélyben forog az apakép, én azt mondanám hogy a fiúk főképp olvassanak ilyen regényeket ennek szegényes potlására, mert ami benne van... jó adag helytállás, párbaj, egyszóval remekül megvan oldva.

De mindezt felfedezve nem feledkezhettem el a nőkről sem, bár ők igen csekély szerepet vállalnak, jóformán arra lettem figyelmes hogy a szóba kerülő nők vagy rokonok (főképp anyák, feleségek, testvérek, gyermekek) vagy a bonyodalom részesei (szeretők, delnők... igazából ide tudok sorolni minden "kívánatra" okot adó női teremtést). Ezekközül általában az áll a főszerepben amelyik erényes (de nem ám a Platóni erények, de még csak nem is a teologóai), olyan értelemben hogy még nem vesztette el a szűzességét. Ez minden mozdulatán, vonásán meglátszik a leírtak alapján, és hatalmas kívánatra ad okot. Mindez nem elég ahogy hogy egy nő főszerepet kapjon, gyönyörünek kell lennie! Ezt olyan fokozzák hogy elég csak megjelennie, máris minden szempár reszegeződik és minden más nő megszűnik létezni. A szépség mellett semmi más jellemvonást nem domborít az életképtelen szendeségén kívül. Talán erre a legjobb példa a Nábob nevenapja: itt úgyanis férjhezadja a falu legszebb(hát... természetes) lányát, és a normáktól eltérően most nem hál össze vele lőtte. A férjnek 50 aranyat nyom a kezébe és előtte úgyan annyit fizet egy hízott bikáért. Ez velejéig romlott hasonlat, legalábbis az én szememben.

Nagyon unom már hogy nem találkozom érdemleges női szereplővel és teljesen elkeserít hogy csak a szépség létezík, a jellemtelenség és az erény ha egy nőről beszélnek... Csak én látom így? Van esetleg ebből a korból olyan regény- kisregény ami récáfolna erre? Ti is hasonló mód romlottnak és igazságtalannak gondoljátok ezt a nőkkel szemben?

15/L