Van egy versem, aminek valódi jelentése sokaknak nem jön le. Érdekelne: kinek mi a véleménye róla?

A Rém

Farkas vonyít,

Hallom hangját

Süvít át a hegyeken.

Törzsek között meg - meg állva

Kérdezem, hogy mi legyen?

Elkap - elkap,

Szaladni kéne..

Ahj de ahhoz nincs kedvem.

Térd rogyasztok ,

Felálomban lehet,

hogy csak képzelem...

Ott suhant át előttem.

Világ peremén nincs idő

Gondolkodni ilyenen.

Fel - fel állva

Körbe nézve

Lassan, csendben hegyeken.

Itt suhant el mellettem.

Reszket kezem,

Puppilla tág,

Nincs is hová elbújni.

Szívem dobként

Serceg - Serceg..

S kár is innen elfutni ...

Itt áll most is mellettem.

Szemem tekint jobbra - balra,

S érzem érez engemet

Gondolkodni nincs erőm

Reszket most is mindenem.

Akaratlan akarva,

Robban lábam, akár nyúl.

Talán követ s velem együtt fut fut fut.

Láthatárat benövi

Növekvő nagy félelmem,

Önkontrollal átitatva,

Ösztönből mozduló végtagokkal

Szelem át a hegyeket.

Levegőért kapkodva

Liheg most is mindenem.

Hallom oson,

Mély sötét éj,

Mondd meg nekem, mi legyen?

Szellő kapta

Hajam lebben

Szaladok a végtelenbe.

Dermedt hideg,

Fut utánam!

Elkap!

Érzem!

Reszketek..

Vonyítanék én is most már

Ó, de már azt sem merek.

Itt nyugszik a vállamon.

Elterülve

Karmát érzem

Visítok egy istennek.

Minden erőm összeszedve

Mocskos kézzel kapálózva

Félálomból ébredek.

Ágyam, székem

Kis asztalom.

Pohár víz, s linóleum.

Itthon vagyok,

Remegek.

Hová tűnt? Ez csak képzelet?

Körbe lesek,

Nézve nézek

Árnyat látok

De nem félek.

Nyílik ajtó, meg látom őt

Visítanék de nem megy.

Sírógörcs ránt

Nem akarom!

Bárcsak Ordas itt lennél...