Könyvet írok! Ezeket hogyan jelölik? (lent)
Sziasztok! Mivel alapvetően szakirodalom barát vagyok, nekem kicsit a kötelezőkön kívül új a szépirodalom, viszont megtetszett. Na az alábbiakra lennék kíváncsi, hogy mégis hogyan jelölik.
Sima párbeszéd pl:
- Én ettem meg babfőzeléket. - mondta Orbán.
De hogyan jelölöljem azt, hogy az olvasó számára egyértelmű legyen, hogy két különböző nyelvű karakter találkozik. Az egyiket nyilván érteni fogja, a másikat pedig tolmáccsal, tehát pl:
- Mondd meg neki, hogy a bor csak tompítja az elméjét! - szólott Gandalf.
Az ifjú jobbra fordult és ránézett az egyik tündére, aki nem beszélte a közös nyelvet, és tolmácsolta neki.
A tünde reagált arra, amit Gandalf mondott neki.
Na most azért ez elég béna így. Úgy lehetséges (nem olvastam még olyat, ahol ez előfordult volna, szóval elég dilettáns vagyok), hogy a mondat után zárójelbe tegyem, hogy milyen nyelven beszél? Pl.:
- Mit tud ő arról, hogy egy tünde elméjét mi mérgez és mi nem? (tündéül).
Másrészt érdekelne az is, hogy ha olyan részhez érek, mint pl: Habarcs János felnézett az égre, nagyot sóhajtott, majd ezt mondta: - Én vagyok az apád Luke.
Tehát oda kell a kettős pont és a *-* jel is, vagy elég így: ....ezt mondta: Én vagyok az apád Luke. ?
Remélem érthetően fogalmaztam, a példák bugyuták, de a lényeg levehető szerintem.
válasza:"Sima párbeszéd pl:
- Én ettem meg babfőzeléket. - mondta Orbán."
Ha a karakter kijelent valamit, nem kell pont a szöveg után. Ha kiált vagy kérdez ("Én ettem meg! - kiáltotta." vagy "Tényleg én ettem volna meg? - csodálkozott."), akkor kell a megfelelő írásjel, de egyébként elég a mondat legvégén lévő pont.
"De hogyan jelölöljem azt, hogy az olvasó számára egyértelmű legyen, hogy két különböző nyelvű karakter találkozik."
Ilyenkor mondjuk a találkozás előtt közölheted az olvasóval a helyzetet:
"John remélte, hogy a törzs egy fiatal indiánt küld eléjük, ők ugyanis az idősekkel ellentétben már beszéltek egy kicsit angolul. Amikor viszont meglátta a lovon ülő vénembert, már tudta, hogy szegényes navajo nyelvtudására kell támaszkodnia."
Vagy az idegen megszólalhat a saját nyelvén, amire úgy reagálsz, hogy "- Rendben, akkor beszéljünk a te nyelveden! - bólintott John". Vagy miután az idegen megszólalt a saját nyelvén, leírod, hogy:
John odafordult az őt kísérő akárkihez:
- Mit mond az öregember?
- Azt állítja, elloptad a lovait - fordította az akárki.
A lényeg, hogy az elején közöld valahogy, ki milyen nyelven beszél vagy leírhatod a folyamatot, ahogy rájönnek, milyen közös nyelven beszélnek. Utána már az olvasó előtt nyilvánvaló lesz, ki milyen nyelvet használ, elég, ha azt jelzed, éppen ki beszél.
"Másrészt érdekelne az is, hogy ha olyan részhez érek, mint pl: Habarcs János felnézett az égre, nagyot sóhajtott, majd ezt mondta: - Én vagyok az apád Luke."
Ebben az esetben a kettőspont után inkább indíts új bekezdést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!