írtam egy verset a zenéről, szerintetek milyen lett?

Előre bocsánat a helyesírási hibákért (hogy ha vannak persze).

Röviden rólam annyit hogy,15 éves vagyok,Ukrajnában élek, azon belül Kárpátalján.Ez már a második versem melyet kirakok az oldalra.

Boldogító zene.

Hallgatom,nem búslakodom,

csak hallgatom,tetszik,egészen jó.

Valami megfogott ebben a zenében,

nem fáraszt és mégis ébren

tart mint egy reggeli kávé.

Másképp élem meg mint a földiek,

jó hallani egy újabb zenészt.

Ő más mint a többiek,

egy önálló újabb személy.

Körbezár,egy új világot teremt

mely magába fojt mint egy lélegzetet.

Hang nem jön ki a számom

csak csodálva várom

melyben újabban látom

hogy a világot járom.

Jó érzés boldognak lenni

és itt nem kell boldogságot venni.

Nem mint a földön,

mely olyan mint egy börtön.

Mert a földi boldogság csak a pénz,

mely minden embert felemészt.

Ezt keressük minden nap,

hogy ne öljön meg minket a bánat,

Hogy NINCS.

De én megtaláltam boldogságot a zenében.

mert ha annak világába belépek,

teljesen kiürül a gondolatom,

mely újra boldoggá teszi az énem,

és végre célom is elérem,

A boldogságot.