Boldogság témában versek és prózák?

SzKirián

Túlélni a boldogságot

Mint a mag a majdant, sejtettem csupán,

hogy égig érő fa rejlik bennem,

s egyszer végül boldognak kell lennem -

vártam hát remélve, félszegen, sután.

És most felettem ring a gyönyörűség

lombja, a vágyott rejtelem, csoda.

Isteni szándék intette oda,

hogy megmérettessék szerelem, hűség.

E csillagbűvös tiszta végtelent

elbírhatja-e lelkem idelent?

A boldogság nehéz, bársonyos árnya

megrebben, mint szívemben a féltés,

mikor felemel, repít Feléd és

hegyeket mozgat meg pillangószárnya.

Ashy

Életem egyetlen értelme

Hosszú hetek szenvedése árán

A legeslegjobb ölelés vár rám,

Csak napok kérdése, és megkapom.

Sok szenvedéssel telt a tegnapom.

De itt lesz mellettem fél napon át,

Láthatom végre a szép mosolyát.

Az angyalkám ölelhetem végre,

Ezért hálával nézek az égre.

Úgy ölelem, mint még soha senki,

A boldogság mindenem belengi.

Úgy, oly szorosan ölelem, mint folyó a medrét,

S utána semmi se veheti ifjú lelkem kedvét.

Birta Angéla

Derűhöz

Derűm csak azért van,

mert eszemet visszanyertem.

Azt, mely mostanig csavargott,

amelyik soha rám nem hallgatott.

Őt, ki megcsalt más szóval,

de nem adta vissza jóval.

Ingyen kaptam - megfizettem,

éppen csak, hogy megfér bennem.

Eszem s derűm nincsen együtt,

néha magam ellen is lázadok.

Olykor butítják, egymást űzik,

szerepüket felcserélik.

Derű jön, ha csalódott vagyok,

akkor is, ha fájdalmaim nagyok.

Hirtelen, mikor hazug pofon ér,

indulattal leszólnak igazamért.

Jobban látok, hát jön a derű,

csak a máj lebenye keserű.

Az szokta enni víg kedvemet,

hacsak a bánat nem cselesebb.

Vidámságomnak sokat köszönhetek,

annál kevesebbet az eszemnek.

Ha közbe nem lép a mentő poén:

azt hiszem, sokat buktam volna én.

Megérzésem nem téved, helyzetet simít,

reményt kelt úgy is, ha hazug kicsit.

Elhiteti mással, hogy élni szép dolog,

akkor is, ha eszem már messze kódorog!