Ki írta, és mi a címe ennek a novellának?

Sajnos, csak nagyon homályosan emlékszem rá, de mintha többször is találkoztam volna vele. A története annyi, hogy az utolsó ítéletkor a szentéletű papok egyre növekvő megrökönyödéssel figyelik, ahogyan Isten mindenkit maga mellé szólít, és senkit - még a legbűnösebbet sem - küldi a pokolra.

Végül az egyik megszólal, és számon kéri Istenen az igazságtalanságát. Ha mindenki üdvözül, akkor mi értelme volt szentséges életet élni?

Amire Isten azt feleli, hogy épp az ilyeneknek készítette a poklot.

Szóval, nem ismerős? Tudtok róla valamit?