A magyar népművészetre milyen népek kultúrái voltak jelentős hatással? Pl. Észrevettem, hogy a népdalainkban és népzenéinkben közel-keleti/arabos vagy törökös hangzások is hallhatóak, melizmatikus dallamok jellemzik gyakran a dalokat és zenéket.

A magyar kultúrára a honfoglalás előtt a Türk, Osztrogót és Iráni népek kultúrái voltak hatással. A honfoglalás után az egyetemes európai kultúra lett a meghatározó és a kereszténység. Később még ez továbbkörvonalazódott a Magyarországon élő nemzetiségek által is.

A Kunok(keleti, türk) a Jászok (keleti, Iráni) népek keleties hatásokat hoztak, míg a Tótok, Szerbek, Ruszinok szláv, az Oláhok román, a Szászok, Svábok pedig német behatásokat hoztak.

A határon kívülről érkező kúlrúrális hatások nagyjábol ugyanazok, mint a többi európai országnál. Itt egyedi behatásnak talán a Gótikus túlsúlyt és a korai Reneszánszot lehet mondani. A török hódoltság csak az öltözködés és zene terén hozott újat. Az osztrák hódoltság a kultúra nagy részére hatással volt.

Azért azt is szükséges megemlíteni, hogy a magyar népdalaink sajátossága az ereszkedő lá pentaton hangsor, amelynek nyomai majdnem minden korai népdalban előfordulnak és teljesen egyediek.

Nincs máshol ez a dallamvilág.

Legnagyobb hatást egyértelműen a nyugati kulturális impulzusok gyakorolták. Ne legyenek illúzióink, ez 500 éve sem volt másképp mint ma.

Bizonyos körökben szeretik kihangsúlyozni a magyar népi kultúra keleti elemeit, amiket valóban feltártak a néprajzkutatók csak azt nem szabadna elfelejteni hogy mindezek ellenére ez a műveltség egyértelműen beilleszkedik az európai kulturális spektrumba, és a környező népekéhez a leghasonlatosabb.

Keleti elemeket leginkább különböző népzenei típusokban mutattak ki, például egyes sirató vagy pentaton kvintváltó dallamokban. Ezek azonban nem a közel-kelet felé mutatnak hanem az eurázsiai sztyepp és erdő vidékre.

Különböző díszítéseket éneklés közben európa-szerte alkalmaztak, magyar nyelvterületen is. Az azonban nem mondható hogy a melizmatikus előadásmód dominált, igazán gazdagon díszített énekkel legfeljebb az archaikusabb kultúrát megőrző peremvidékeken lehetett találkozni a gyűjtések idején.

A nyugati kulturális hullámok gyakran lengyel, morva vagy német közvetítéssel érkeztek így ezek a népek is jelentős hatást gyakoroltak a műveltségünkre.

A Balkán felől is jelentős hatások érték az országot akár bizánci, délszláv, román, török vagy cigány kapcsolatok által. Főként Erdélyben és az ország déli területein volt tartós ez a kölcsönhatás, de a későbbi verbunkos és csárdás dallamokba, a magyar műzenébe is beszivárogtak bizonyos “egzotikus” elemek.

Ami a motívumokat illeti, a növényi motívumaink nagyrészt az európai reneszánsz hatásának maradványai, későbbi korok főként a 19. század díszítőművészete is nagy hatással volt a modernebb hímzésekre, mint például a kalocsaira. A viseletek nem egy esetben csak az elmúlt kb. 150 évben váltak cifrává, mindenesetre hasonló díszes ünneplőket Európában is találni. A viseletek és motívumok szinte kiköpött másait a Litvániától francia területekig megtalálod.

A néptáncaink is mind az európai mozaik részei.

A közel keleti/arab alatt mit értesz pontosan?

Azon gondolkodtam, hogy sok helyen voltak örmények, ennek is meglátszhat a hatása valamennyire talán