Írtam egy verset. Kaphatok kritikát?

Vihar

Égnek a sarkában

gyűlnek a fellegek.

Régen volt már az, hogy

tényleg szerettelek.

Közeleg a vihar

óriás fergeteg,

mindent elsöpör majd,

mi köztünk lehetett.

Szemed az ég tükre,

ég a szerelemmel,

ahogyan rám nézel,

nem viselhetem el.

Én vagyok a vihar,

fekete fergeteg.

Elleptem az eget,

súlyom rád nehezedett.

Szemembe nézel és

mondod: Kegyetlen vagy!

Majd átölelsz és várod,

hogy szétroppantsanak.