A nők szüzességéhez milyen magyar népszokások, hagyományok kötődnek?

@ #1

[link]

IFJÚKOR

A házasulandók korcsoportjának helyzete a hagyományos falusi közösségekben kivételezett volt. A serdülőkor és a házasság közti néhány év valamelyes szabadságot, a szerelem, udvarlás, szabad párválasztás lehetőségeit, a lányok bizonyos fokú kímélését a gazdaság, háztartás teendői alól, valamint a szépségükkel, ruházkodásukkal, készülő kelengyéjükkel kapcsolatos reprezentációt egyaránt jelentette. Egyúttal bizonyos közösségi szerepeket speciálisan ez a korcsoport töltött be: ők voltak a közösségi termékenységvarázsló rítusok gyakorlói (Morvay J. 1984). Az erre a szerepre való alkalmasság eredetileg valószínűleg összefügg az „érintetlenség” állapotával: a szüzesség – hasonlóan minden „új”-hoz és „első”-höz – mágikus szerepek betöltésére alkalmassá tesz, mint ezt sok európai hiedelem és töredékes magyar adatok is bizonyítják. A magyar néphitben szórványosan a szűz lányhoz kötődhetett a köpülést kísérő mágia sikeressége, a határ betegségtől, betegségdémonoktól óvó körülszántása, szűz fiúhoz az „új tűz” meggyújtása, „érintetlen személy”-hez a kincsásás. Gyógyító kötéseket is készítettek szűz lány által font fonálból; a gyógyászatban használták a szűz lány vizeletét és menstruációs vérét.

Magyar Néprajz