Mi a tűzkészség?

itt a készség szó az eszközt jelent, illetve szerszámot.

tehát azt tartották tarsolyban, amivel tüzet lehetett gyujtani. hogy ők pontasan mit használtak (pl. kova és tapló) azt nem tudom

Fõ tartozékai: a csiholó acél, a kovakõdarab és a tapló. Árpád-kori magyarjaink e három tárgyat használták a tûz meggyújtásához.

- Az acél: ennek az alig 6-8 cm-es, aprócska fémeszköznek az elkészítése látszólagos egyszerûsége ellenére igen nagy szakmai tapasztalatot igénylõ kovácsfeladat. Nem elég a biztos kéz a finom ívû forma kialakításához, de tökéletes anyagismeret is szükséges, hogy a megfelelõ edzés során valóban használhatóvá váljék, és elég sûrû, erõs szikrát adjon a tapló beizzításához.

- A kova: mindenféle kovakõzet megfelelõ lehet, a sírokban talált darabok is különbözõ típusúak. A gyakorlatban kell kipróbálni, melyik alkalmas. Általában az éles peremmel törõ példányok válnak be leginkább.

- A tapló: a tûzgyújtó készletnek azt a kellékét, amelyen felfogjuk a kovához "ütött" acél által csiholt szikrát, taplónak nevezzük. Ez ötféle anyag lehet: fán növõ taplógomba, egyes fák belsejében lévõ "pudva", gyékénybuzogány, nádbuga, szenített lenvászon. Ezek mindegyike rendelkezésre állhatott eleinknek is.

Õseink tûzhöz, tûzgyújtáshoz való viszonyáról elõször egy arab forrás emlékezik meg, amely szerint a magyarok "tûzimádók". Ez persze inkább csak annyit jelent, hogy az arab utazó számára szembeötlõen tisztelik a tüzet. Hogy õseink hitvilágában és szokásrendjében kitüntetett helye volt ennek az õselemnek, azt az is jelzi, hogy elsõ, Szent István-i törvénykönyvünkben is említés tétetik róla, a tûz õrzõje kapcsán. Habár erre közvetlen adatunk nincs, a késõbbi korok magyar néprajzi példái alapján biztosra vehetjük, hogy honfoglalóink tûztisztelete a tûz meggyújtásával kapcsolatban is szigorú szokásrendet, hagyomány diktálta szabályokat tartott. Számtalan szólásunk, közmondásunk is innen kölcsönzi szimbólumvilágát: rossz fát tett a tûzre, tûzrõl pattant, parázs vita, tüzes szeretõ/bor/paripa, háztûznézés, parazsat evõ paripa, nagyobb a füstje mint a lángja, lángoló szerelem…