A cigányoknak milyen hagyományaik vannak a párválasztásnál?

Hagyományosan kétféle módja volt az esküvőnek. A rendes esküvő amikor eredetileg a vajda adta össze a párokat, később ezt felváltotta az egyházi és a polgári esküvő.

Esküvő után lagzit tartottak, ahova minden rokont meg kellett hívni, nem lehet válogatni, hogy csak a közelebbi rokonokat hívják meg. Így esküvőt csak a gazdagok tartottak.

A fiú családja sokszor fizet a lány szüleinek, de ez a pénz is tulajdonképpen a lagzi költségeit fedezte.

Ha nem volt pénz esküvőre, vagy ha tiltották a szerelmeseket, akkor szöktetés volt, pár napra elszöktek a fiatalok. Pár napig nehezteltek a szülők, vagy úgy tettek, mintha neheztelnének, de utána visszajöttek a fiatalok. Nagyon gyakran a fiú költözött a lány családjához.

Ha tiltott szerelem volt, akkor tényleg haragot tartottak a szülők, de csak az első unoka megszületéséig, utána már nem.

A lányoknál valóban követelmény volt a szüzesség megőrzése a házasságig. A fiúknál ilyen követelmény nem volt, de értelemszerűen nem szűrhették össze a levet saját közösségen belül sem a hajadon lányokkal, sem férjes asszonyokkal. Sok országban ma is az a helyzet, hogy a tizenéves roma fiúknak nem cigány lány a barátnőjük, mert velük szexelhetnek, aztán amikor megnősülnek, akkor cigány lányt vesznek feleségül, aki addig őrizte a szüzességét.

Ahogy a magyaroknál, úgy cigányoknál is gyakori volt a megtervezett házasság, amikor a szülők döntöttek arról, hogy kivel házasodhatnak a gyerekek. Ennek ellenére a szöktetés lehetősége miatt több volt a szerelemházasság a cigányoknál mint a magyaroknál.

Másik különbség meg az volt, hogy a szülők nem csak kiválasztották a gyermekük élete párját, de már egész kisgyermek koruk óta alkalmat adtak arra, hogy megismerjék és megkedveljék egymást. A magyaroknál ez nem volt szokás.

Nincsenek,

Ránézésre, amelyik nőstény egyed Azonos időn bellűl több almot tud rakni,az a befutó.