Mi alapján találták ki, hogy a "guggol" legyen ennyi "g", amikor senki se mondja így? Vagy pl a bodza is érdekelne.

A "kisebb" szót is például még érthetőnek találom, hogy miért úgy írjuk , ahogy, és nem feltétlen teljesen kiejtés szerint; de a szőlőnél tök rosszul esett, amikor anno megtudtam az iskolában, első-második osztályban, hogy az nem is szöllő, hanem szőlő. Ezt már talán senki nem fogja nekem megmondani, de érdekelne az ősmagyar kiejtése. Arra gondolok,hogy azt pl gondolom, hogy lehet onnan jött a neve,hogy "őszölő", "őszelő", hogy amikor "őszel" a természet, tehát pl ezzel a gyümölccsel jelzi, hogy őszbe fordult az idő. Tehát ez a gyümölcs őszel (hasonlóan telel szóhoz, de nem pont olyan értelemben, de hasonló). De szóval tehát érdekelne, hogy régen úgy ejtették -e , hogy szőlő, vagy pl tájegységenként változó, mert ez nekem pl nagyon sziven ütött anno. De ha viszont szőlő az eredeti kiejtés, akkor minek erőltetjük ezt a "szőlő"-írásmódot. Mert azóta, mióta tudom, hogy ezt így írják, én is el kezdtem ezt így kiejteni, de mi van, ha ez is csak egy ilyen változtatás, meg belemagyarázás, hogy ez így van jól, és a szöllő volt az eredeti neve ennek a gyümölcsnek?

O, jaj, közben jött egy válasz, köszönöm, mindjárt meg is nézem.

Köszönöm # 2, eddig ment a zöld, ez jó komment nagyon. Akinek még eszébe jut valami, kérem , írja.

köszönöm, mentek a zöldek ezekre is