Van különbség az amerikai angol és az egyesült királyságokban használt angol között?

Szóhasználat egyes esetekben, pl. az USA-ban a chips az a zacskós cucc, amit mi is úgy hívunk, a briteknél viszont a sima sült krumplit jelenti, amit serpenyőben sütünk a brassóihoz.

Emellett a kiejtés, ami ilyen nagy országokban területenként is változó, de megfigyelhető, egy egy alap brit úgy hangzik, mintha tele szájjal beszélne.

Persze hogy van. Rengeteg kifejezésre külön szavak vannak a két nyelvben, mint

- lift / elevator

- chips / fries

- flat / apartment

- colour / color

- theatre / theater

- courgette / zucchini

Nyelvtanilag minimális az eltérés, de azért akad. Pl a gyűjtőfőnevek esetén az amerikai angol szigorúan egyes számot használ. The staff is good. Brit angolban a többes számú alak is nyelvtanilag helyesnek számít. The staff are good.

Hasonló logika alapján a sport szekció egy amerikai újságban sports section, egy angolban sport section.

Mértékegységek jellemzően nem ugyanazok. Ha teszem azt egy autós játékban választasz nyelvet, brit angol esetén valószínűleg kph-ban lesz megadva az autód sebessége, amerikai angolban mph-ban.

Kiejtésben is sok eltérés van. Erre írásban példát adni persze nem tudok, de kapásból youtube is tele van összehasonlító videókkal, ha érdekel.

Amióta a telepesek kimentek Amerikába és magukkal vitték a nyelvüket is, az ott beszélt nyelv kiejtése nem túl sokat változott, a briteknél viszont számos újítás terjedt el. A teljesség igénye nélkül:

– a /r/ hangot csak magánhangzó előtt ejtik, car /ká/, Ford /fód/; Amerikában ez /kár/ ill. /ford/.

– a past, last, fast, cast, half, ask, stb szavak magánhangzója a car /á/-jával lett azonos (/pászt, lászt.../), míg Amerikában továbbra is a cat /e/-jével ejtik (/peszt, leszt.../)

– a tune, dune, stb. szavakat ma már /csún/ ill. /dzsún/-nak ejtik az angolok (a régivágásúak /tjún/ ill. /djún/-nak), az amerikaiak meg /tún/ ill. /dún/-nak. Lásd még YouTube: /júcsúb/ ill. /jútúb/. (Megjegyzés: "jútyúb"-nak csak a magyarok ejtik.)

– a not, lot, hot, top, stb. szavakat a britek /o/-val ejtik, az amerikaiak /á/-val vagy ritkábban /a/-val.

– a bought, saw, taught, stb. szavak magánhangzóját az angolok /ó/-nak ejtik, az amerikaiak /a/-nak, ritkábban /á/-nak.

– ha egy szó magánhangzóra végződik, a következő meg azzal kezdődik, akkor a britek előszeretettel ejtenek a kettő között egy /r/ hangot: I saw it /áj szór it/; az Amerikaiaknak ez eszükbe nem jutna: /áj sza it/

– a magánhangzók közötti /t/ a briteknél egyre inkább gégezárhangként képződik; míg Amerikában egy /d/-szerű hanggal ejtik

És még sok minden más, de igazából a kölcsönös megértést nem szokta zavarni a kiejtés, a szóhasználat viszont már zavaró lehet: egy brit szlenget nem feltétlenül ért meg egy amerikai, és persze fordítva.