Magyarok minden nyelvet kitudnak ejteni?

ELVILEG MINDEN EMBER, nem CSAK a magyarok, képesek lennének MINDE HANGOT kiejteni.

A gond az, hogy rengeteg idegen hang kiejtéséhez igen sokat kellene gyakorolni, ezért a legtöbb embernek soha nem fog menni.

A magyar nyelvnek meg a többihez képest igen beszükült a hangkészlete is, meg az emberek hozzáállása is igencsak problémás, a többségnek eszébe sem jut, hogy más nyelvek más hangképzést alkalmaznak és azt kellene megtanulni, ha nem magyarul akarnak beszélni.

Bármelyik nyelvet, bárki meg tudja tanulni kiejteni kellően sok gyakorlás után (lehet, hogy egy logopédus segítsége sem árt).

Alapjáratom, komoly gyakorlás nélkül pedig biztos, hogy nem. Pl az afrikai csettintős hangokat nem hiszem, gyakorlás nélkül bárki ki tudná ejteni.

8 évig tanítottak nekem oroszt. Ez esetemben kevés volt, hogy pl. a jerü (?) kiejtése hibátlan lenne.

Lomb Kató igazi pologlott volt. Több nyelven szinkrontolmácsolt. Beszél ennél is többön. De akcentussal.

Az emberiség egyetlen faj. Amit az egyik meg tud tenni, a másik is. Testünk nyilván alkalmas rá, de rengeteg gyakorlás kell.

Az anyanyelvünk is igényli ezt. Több év kell hozzá, amíg egy szűk szókincsre szert tesz a pici.

Kizárt, hogy azért cdupán, mert magyarnak nevezzük magunkat, extra képességeink lennének

Egy pici, 2 hetes baba meg tudja különböztetni a Föld minden egyes nyelvét.

Egy 6 hetes baba erre már nem képes, viszont az anyanyelvét sokkal jobban ismeri. 1 hónap alatt megtanulja az összes hangot (egyelőre hallani, kimondani még nem tudja).

Egy felnőtt már képtelen minden emberi hangot megtanulni.

Viszont, kérdező: a helyesírást meg lehet tanulni.

Olyan szó például nem létezik, hogy "kitudni", és nyelveket nem lehet kiejteni.

És a két értelmes választ pontozzák le :D

Ezért lett az a végeredmény is vasárnap.....

Eredeto kérdésekre:

Nem, az nemigaz.

A hallot hangok "tökéletes" képzését, igazán csak bizonyos korig tudják a gyermekek elsajátítani.

Aztán az elsajátított, és leginkább használt hangképzési formák befolyásolják a hangképzésben résztvevő részek anatomiai fejlődést is. És későbbiekben ezek ugyanúgy visszahatnak a hangképzés lehetőségeire.

Nem mellesleg, ha gyermekkorában több eltérő hangkészletű nylevet sajátít el anyanyelvű személyek példáját hallva, a későbbiekben fogékonyabb, érzékenyebb lesz újabb hangok helyes megkülönbözetésére, és képzésére is.

A mgyaroknál a nagyobb, jobban elterjedt nyevcsaládokhoz képest van néhány "különleges" hangzó, de

1. ez visszafelé is igaz nem kevésbé

2. sok esetben csak a hangok jelölése kelti azt a látszatot, hogy pl. angolszász beszédben azok a hangok teljessen ismeretlenek. Ez azért van, mert a magyar következetesen külön betűt használ saját szavai hangjainak jelölésére. És ezzel összefüggésben, mindig lényegében ugyan úgy is ejti az adott írott jelet.

Mondják, hogy az angol nem pörgeti az r-t. .. de azért lehet találni példát, arra ahol, magát a magyarban mindig jellegzetesen pörgetett r hangot ők is határozottabban úgy ejti.

Pl. a nálunk ö betűvel jelölt hang is van, csak nincs kölön jele

perfect - ö szerű hang, de az r nem hallatszik gyakorlatilag

viszont a ride-ban azért már van magyrban is értelmezhető r hang

Az orosz jeri hez hasonló zárt i pedig van különböző magyar nyevjárásokban. Sőt e-ből, i-ből stb. az tiszta nyeljárásokon belül egyszerre használato többféle - akár jelentésmegkülönböztető szereppet hordozva. A "standard" (TV-s vagy Budapesti) magyar száraz fahusáng az igazi tájegységenként változó nyelvjárások gazdag ízes kiejtéséhez képest.