Milyen a manysi és a hanti nyelv mai helyzete?

Úgy tudom, az obi ugor nyelvek helyzete is, a kis szamojéd nyelvek helyzete is (enyec, nganaszán, szölkup) nagyon rossz, és a megfelelő népeké is. Ha már távoli (de vitatott) uráli nyelvcsaládbeli nyelv: a jukagir nyelv vagy a kihalás, vagy a súlyos pidginesedés szélén áll.

Talán a jurák-szamojéd (nyenyec) nyelv az, ami nincs súlyosan veszélyeztetve, és szerintem az is csak a nagy létszáma, ,,erőforrástartaléka'' miatt. (Távolabb tekintve és elhagyva az igazolt urali nyelvek mezsgyéjét talán még a csukcsoknak vannak ,,tartalékaik'').

Az a gond, hogy ezek többsége nomád állattartó életét élnek kint a szibériai vadonban. Nagyon nehéz körülmények között, eközben az orosz modernizált társadalom egyre közelít hozzájuk ahogy a nyersanyagkitermelés vonzza oda az embereket. Már nincs az az elszigeteltség mint nem is túl régen, ráadásul a gyerekek tankötelesek és már nem mennek vissza a városokból az iskola után semmi sem vonzza vissza oket. Egyre nehezebb lesz megélni nekik ebből, ahogy a családok morzsolodnak fel nincs kivel üzletelniük stb.

Ha így folytatódik ezek a nyelvek és kultúrák szép lassú halálra vannak ítélve ha nem tudják átmenteni valahogy a modernizált világba. Csakhogy ugye az orosz kulturális dominanciával kell lépést tartaniuk ami nem segít, ők aztán profik a kultúrák és nyelvek elnyomásában csak a vadonba lehet elbujni ettől...

Szerintem elvileg épp Magyarországnak kellene oroszlánrészt vállalni ebben, a finn és az észt állammal szövetkezve. Magyarországnak jó tudományos hírneve van pl. a szibériai sámánság kutatásában (Diószegi Vilmosnak, Hoppál Mihálynak köszönhetően), így elég jól meg is vannak az alapok, ami alapján tovább lehetne építkezni, politikailag is aktívabb formában, komoly akcióantropológiai tervekkel.

Bennem már az is csalódást keltett, hogy a nyelvészetileg nem, de kulturálisan részben velünk rokonságban álló szibériai törökségi népek közül az ujgur nép melletti hivatalos állami kiállásunk elmaradt, sőt egész konkrétan szégyenletesen módon még hátráltattuk is. Még csak konfliktust sem kellett volna felvállalnunk, elég lett volna a régi kínai elnök politikájának néhány (a mainál valamivel) előnyösebb kultúraőrző lépését dícsérni és valamelyest kontrasztba állítani a jelenlegi helyzettel, esetleg felvetni, hogy az állítólagos ujgur iszlám radikalizmus megfékezésének nem lenne-e hatékonyabb eszköze az ujgur őstradícióhoz való visszanyúlás (amelyek pont hogy iszlám előtti gyökerűek, illetve a népi iszlámmal vannak inkább összefonódva).

Még távolabb nézve, néhány más, de a magyarhoz tipológiailag hasonló paeoszibériai nép esetében is örülnék némi magyar állami érdeklődésnek (pl. szibériai eszkimók, és a csukccsal rokon kisnyelvek: ezek a poliszintetikus, nagyon erősen ragozó, továbbá ergatívuszi mondatszereksztésit is felmutató nyelvek tartogatnak érdekességeket a magyar nyelv számára is, még ha ez csak tipológiai és nem rokonsági jellegű is).

Igen, épp azért írtam is, hogy ,,elhagyva az uráli nyelvek körét''. Enyhe tipológiai hasonlóság van, messze bármiféle igazolható genetikai kapcsolaton túl. A csukcsokat egyelőre a viszonylag nagy látszámuk óvja attól, hogy nyelvük közvetlen veszélyztetve legyen, a nyenyecekre hasonló igaz.

Sajnos Szibéria kisnyelvei, ennél kisebb nyelvei között egyébként gyors a kihalási folyamat előrehaladása, folyamatosan szalad föl a kihalási korfán a nyelvet még folyékonyan beszélő idősek életkora. 1997-ben halt ki végleg a szirenyiki eszkimó. A ket nyelv szintén nagyon hamar sorra kerülhet, pedig ez a nyelv annak a nagyon érdekes nyelvészeti vitának van a fókuszában, hogy van-e igazolható nyelvgnetikus kapcsolat az ,,Óvilág'' és az ,,Újvilág'' nyelvei közt A Bering szoroson át ingázó eszkimókat leszámítva, a ket révén van egyedül komoly sejtés igazolható ilyen messze átnyúló genetikus rokonságra (ket mint jenyiszeki nyelv Szibáriából és a na-dené nyelvek közt Amerikából).

Az enyec és a nganaszán biztosan súlyosan és közvetlenül veszélyeztetve van. A hanti és a manysi helyzetét nem tudom, csak annyit, hogy a nyenyec (és a csukcs) helyzetnél biztosan súlyosabb. Az olajkitermelés nem hozott jót a obi nyelveket beszélő népeknek nyelv és élőhely megőrzése terén, és e népek létszámukban is túl kicsik ahhoz, hogy védve legyenek.

Ma sajnos csak most a nap legvégén tudtam könyveimhz hozzáférni, hogy valami konkrét részleket találjak. De csak két obi-ugor illetőségű könyvem van, azok is alig frissebbek 2010-nél, igaz, a maguk szűk körén belül elég érdekes esettanumányokat tartalmaznak élőszövegként.

Ruttkay-Miklán Eszter:

Testi-lelki rokonság

A szinjai hantik rokonsági csoportjai

L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2012

293-297. oldal (benne: ,,Olang: a kezdet és a vég'' c. fejezet, és előtte részben az ,,Falu a sodrás pereménél --- Ov-olang kurt a XXI. sz. elején'')

Nem friss, 2012-es leírás (csak 2 évvel fiatalabb a Wiki-ben idzett cenzusnál. Nem annyira számadatokat közöl, hanem kiragad egy elszigeteltebb, tradicionálisabb helyszínt, és erről közöl esettanulmányt.

Említi a bennlakásos rendszert ez is.

,,Manapság szinte a rénpásztorok gyermekei beszélik csak a nyelvet.''

A jövő kapcsán borúlátó és enyhén bizakodásra adó jelenségeket egyaránt említ. A falucskából a fiatalok elkoöltoznek, és mivel segítségre szorulnak az öregek, így ők is, nagyobb teleülésre.

viszont egyes nyugdíjaskort elért hantik, akik akár távol vállaltak munkát, hazatérnek O-langba nyugdíjas évekre, és egyes szakmák esetén ez 50-éves korú tehát mg tetterős embereket is jelenthet.

O-lang falu kicsi, 25 lakosú, de kapott kommuikácisós lehetőséget, telefonfülkét szereltek fel, amit a rénpásztorok ki tudnak használni.

Szívesen!

A másik könyvem meg a vaszjugáni hantikról szól, de rögtön az elején említi, hogy a vaszjugáni régió nem tartozik az archaikusabbak közé, a kutatók archaikusabb, elszigetletebb régiókra vonultak át (Jugan), és a vaszjugani nyelvjárás is gyakorlatilag kihalt. A köny a vaszjugani szent helyekkel kapcsolatos emlékekkel, maradványjelenségekkel fogalkozik. Kiadása viszont régebbi, 2007-es.

Nagy Zoltán:

Az őseink még hittek az ördögökben

Vallási változások a vaszjugani hantiknál

L'Harmattan, Budapest, 2007

Érdekes szinkretizmusokról ír esettanulmányt, nyelvi adatok azthiszem nncsenek benne az elébbi okok miatt.