Miért "vetjük" a költséget is? (költségvetés)

Szia,

Kezdem a végén: a kérdésedben szereplő összes kifejezést a magyar nyelvújítás korában (kb. 1780 és 1820 között) alkották meg tudatosan a magyar írók, költők és tudósok. Azért volt erre szükség, mert a korabeli közigazgatás, tudomány és pénzügy nyelve a német és a latin volt, a magyar nyelvből pedig hiányoztak a modern szakkifejezések.

Az eredeti kérdésedre térve: a költségvetés szó tulajdonképpen egy tükörfordítás eredménye az idegen minták alapján. Az alapötlet a német Kostenanschlag (költség-előirányzat/becslés) és a latin proiectus mintájára készült. A "vet" igének a magyarban a mezőgazdasági (magvető) jelentésén kívül van egy absztraktabb, ősi jelentése is: "előrevetít", "tervez", "kivetít" - mint ahogy ma is mondjuk: "vet rá egy pillantást".

Annó próbálkoztak a költségjavallat, költségjegyzék és költségterv szavakkal is, de végül 1835-ben először szótárazták a mai költségvetés formát, ami a jövőbeli költségek "előrevetítését", kiszámítását jelenti.

Visszatérve a "kik"-re: a legfőbb szellemi vezér Kazinczy Ferenc volt, de az olyan tudós nyelvészek és írók, mint Bugát Pál - aki az orvosi és természettudományos szavakat "gyártotta" - Szemere Pál, vagy később a Magyar Tudós Társaság - a mai MTA - tagjai finomították és terjesztették el ezeket a kifejezéseket a hivatalos szótárakban.

Üdv. Péter

Mivel ezeket a szavakat a nyelvújítás idején hozták létre, a 18. század végén és a 19. század első felében, ezért részben az akkori szóhasználatot tükrözik, egyes szavak jelentése azóta változott, beszükült, kiböbült vagy módosult, ezért ne ennyire mereven nézd.

A vetni ige részben mozgásra utal ma is, ezért van több helyzet, ahol használjuk, a költségvetésnél konkrétan a pénzmozgásra vonatkozik, az írásnál a papírra kerülnek a betük.

Próbálj kicsit lazábban és kreatívabban gondokodni, sokkal könnyebben meg tudod érteni sok szó, kifejezés eredetét.