A magyarok miért írják "keleti sorrendben" a nevüket (vezeték majd keresztnév)?

A magyar nyelv felépítése alapján így logikus egész egyszerűen. De egyébként Európába több helyütt is előfordult régen hogy fordított sorrendbe írták a nevüket de a középkor után ez eltűnt.

Elvileg a finneknél és észteknél is a keleti névsorrend lenne logikusabb a nyelvük szabályai alapján,de mivel idegen(svéd és orosz) elnyomás alatt éltek évszázadokig ők mégis nyugati sorrendben írják a nevüket.

Ez érdekes dolog és fő ok, hogy ahogy tanuljuk is ezt támogatja, minthogy keletről jöttünk.

Másik, hogy a keleti névsorrend sem annyira keleti mint a neve mutatja, ázsiai országokban is meglepő módon többnyire a nyugati névsorrend van elterjedve. A 49 ázsiai országból csak 7 alkalmazza a keleti név sorrendet és 42 pedig a nyugatit (Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Vietnám, Japán).

Az is érdekes a témában, hogy a nyugati világban is használják a keleti sorrendet gyakorlati okokból, ami a mai digitális adatnyilvántartásból következnek. Egyszerű praktikus oka annyi, a név nyilvántartásokban ha a keresztnév van elöl akkor több találat adódik, mint a mindenhol ritkább és változatosabb családnév esetében. Nálunk is több Andrea van mint Hegyi Andrea, így szűkebb találatot ad a családnév előre helyezése. Amerikai filmekben is ki lehet ezt szúrni.

Ez utóbbi azt erősíti, hogy ha be akarunk azonosítani valakit célszerűbb a keleti névsorrend.

A címzésünk sorrendjével viszont nem vagyok így elégedett, mivel kevert sorrendben nem látok ésszerűséget.

Irányítószám

Város

Utca, házszám

A folyamatos irány az az alábbi lenne:

Város

Irányítószám (ez már a városon belüli)

Utca, házszám

Ettől még megjegyezhető és használható.

Ez valami hivatali szabály / társadalmi szokás miatt alakulhatott, ennek nyelvészkedéshez nem igazán van köze, ugyanis a jelző még a legnyugatibb nyelvek többségénél is a jelzett szó előtt kell álljon. A vezetéknév gyakorlatilag jelzői mellékneve (milyen?, honnan valósi?) az ember valódi nevének. Tehát ha nyelvészetileg akarnánk a problémát megoldani, akkor bizony nyugaton is a vezetéknévnek kéne elöl állni.

Először csak uralkodóknak volt két nevük, azoknak is csak utólagos magyarázatként, egyértelműsítésként, pl.: "Sándor, a nagy", "Iván, a rettegett", tehát sokáig nem kezelték a név részeként. Aztán valahogy ez a fellengzős forma megmaradt, csak elhagyták a névelőt. Pedig a legtöbb európai nyelv szabályai szerint ugyanúgy elől kéne lenni a jelzőnek.

Aztán feltételezem, hogy sok név eredetileg birtokos szerkezetű, tehát nem Alsófalusi János, hanem Alsófalunak Jánosa (értsd: földesura, grófja...) ezek pedig az indoeurópai nyelvben valóban fordítva vannak: iráni nyelvekben egy "e", latin nyelvekben egy "de", germánban "von/of" kerül a két név közé, és ez esetben valóban János e/de/von/of Alsófalu. Nyilvánvaló, hogy a pornép vezetéknevénél hibás lenne Kiss Jánost, Szabó Jánost "János von Kiss, János of Szabó" formában elgondolni, de az urak mintájára valahogy mégis átöröklődhetett ez a névalkotási mód. Az uraknak jóval előbb volt vezetéknevük, a jobbágyokat meg csak pár száz éve kötelezték erre.

Ami meg a magyar nyelv keleti sorrendiségét illeti... hát az már erősen lerombolódott, egy tisztességes keleti nyelvben az ige tagadása (nem) is az igető után ragozódik, az ige aspektusai (pl. meg- el-) is utána ragozódik, a főnév határozatlanságát mutató névelő szintén a főnév utáni ragokból derül ki. A létige nem csak 3-személyben hagyható el, és nem csak jelenidőben (pl: ügyesek vagytok > ügyestek, nagyok voltak > nagytak) csak ugye tele volnánk átfedéssel. Hát Szibériából nézve mi már nem beszélünk annyira keleties sorrendben, ennél némelyik archaikusabb indoeurópai (indoiráni) nyelv is keletiesebb logikai sorrenddel működik. Jellemzően a magyar oktatásban kizárólag ezeket az elfajult nyugat-indoeurópai nyelveket okítják, közben meg az igazi indoeurópai nyelv pontosan úgy működik, mint a többi uráli és altáji nyelv, meg nem csak hogy ugyanúgy működik, hanem az első esetjeltől a birtokos ragokon át az utólsó névmásig láthatóan ugyanarról a nyelvről van szó.

Már az sokat mond, hogy keleti meg nyugati. Igen, nálunk ez a fogalmazásmód járja.

Egyébként Oroszország elég nagy eléggé keleti, de "nyugati" névhasználatuk van.

Ez nem égtáj szerint, hanem az etimológia szerint megválaszolandó kérdés.

Keleti? Fordított?

Inkább az a kérdés miért nem használja mindenki ez a logikus sorrendet.

Persze használják ők is, mikor kénytelenek (pl telefonkönyv)

És az IP címek is a globálistól a lokális felé tagolódnak balról jobbra

Egyébként azon érdemes eltűnüdni, hogy eredetileg a magyar rovást is jobbról balra kellet írni/olvasni

#6

A postai sorrend sem kevert. Az irányítószám az automatikus elosztást segíti ezért önmagában több léptékben is mutatja a helyet. Tartalmazza a települést is, nem csak azon belüli tájolást.

És ha még mindig kétséges volna, nézzük meg hol hogyan írják a dátumot.

A magyar következetes. A nagyobbtól, a benne foglaltak felé halad, fokozatosan részletez.

Ezzel szemben mi az a hülyeség hogy: hónap, nap, év?