Tényleg ennyire fontos a műveltség?

Mert ha valaki SEMMIT nem ismer abból, ami az általános üveltségbe tartozik, azzal miröl lehet beszélgetni?

Arról, hogy mikor ugott be, meg kit akar összeverni, esetleg mi baja a szomszéddal vagy valamelyik politikai párttal/személlyel???

Egy művelt emberekből álló társaságban előfordulhat a Himnusz "elemzése" .Valaki szerint a Himnuszt le kellene cserélni. A társaság tagjai elmondják neki, hogy miért jó a mai Himnuszunk.

De számtalan példát lehetne felsorolni, miért fontos a műveltség.

A műveltség alatt manapság a "klasszikus" műveltséget értjük (irodalom, történelem, építészet, festészet, zene, helyesírás). Ez is nagyon fontos. Sok társaságból kimarad az ember, ha nem ismer jópár művet a "fontosak" közül. Az sem megengedett, hogy a Rómeó és Júliáról valaki azt mondja, hogy két kiskamasz idegbaja. Arról azt kell mondani, hogy a szerelem netovábbja.

Sajnos a műveltséghez nem számolják hozzá a műszaki/technikai műveltséget, hogy az ember sejtse, hogy hogyan működik a rádió, a TV, az autó. Ezeknek a nem tudásával egy műszaki középiskola humán tanárai is bátran dicsekedhet. Engem mint műszakit ez sért.

Kedves 8-as! Ez azért van, mert a műveltség az emberiség által létrehozott kultúra elsajátítása. A műszaki tudás viszont a "szakmai ismeretek" fülhöz tartozik. És ez nem hinném, hogy sokat fog változni. Az egy teljesen új jelenség, hogy léteznek "nerd" szubkultúrák, azaz olyan emberek, akik a kultúrájukat, identitásukat a technikából vezetik le, de azért valószínűleg ez nem lesz gyakori.

A természettudományos ismeretek közül viszont már sok az alapműveltség kategóriájába esik.

Egyébként pedig a műveltséget azért érdemes (nem feltétlenül "kell") elsajátítani, mert általa többet és többet megértesz önmagadból és a téged körülvevő emberekből, a kultúrából. Mélyebben tudsz reflektálni, elmélyíti a gondolkodást, sokkal jobban megérted a társadalom és a közélet folyamatait is.

Manapság szokás mindent "lexikális tudás" címszó alatt kidobni a kukába. Persze tudjuk, itt valójában mindig arról van szó, az illető egyszerűen utál tanulni, a tudás megszerzése (bármilyen tudásé) pedig munkába kerül. A nagy ágálás a "lexikális tudás" ellen erről szól. Ne kelljen erőfeszítést tenni azért, hogy ne legyél tök hülye.

De elárulom, nem azért nézik le a műveletlen embert, mert nem ismeri a Toldit. Hanem azért, mert általában semmi mást sem ismer, komolyabb beszélgetést nem lehet vele folytatni, jó esetben unalmas, rossz esetben primitív. Nem érti a közös hivatkozásokat, mindent úgy kell neki elmagyarázni, felszínes és folytathatnám... aki semmit sem tud, az semmin nem tud gondolkodni, ezért blődli ez a "ne lexikális tudást adj, taníts meg gondolkodni" szöveg a mai iskolákban.

8 vagyok. Köszönöm a lepontozást. Az, hogy melyik művek ismeretét várják el az közösség függő, de aki nem tudja, hogy ki írta, hogy "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent", azt egy Radnóti összessel zavarják ki a könyvtárból. Ha valakinek egy műről a "kánontól" eltérő véleménye van, azt is (nem csak a műveket, az értelmezésüket is ismerni kell!).

Akinek trehány, rossz a helyesírása azt megvetik akkor is, ha egyébként hallott már Lándzsátrázó Vilmosról, vagy Merle műveiről. Nagyon erősen újra kéne gondolni, hogy mit értünk műveltség alatt, mert az iskola egyre több félanalfabétát termel. Egy saját pár éves tapasztalat egy vidéki iskolából:

12 fős csoportok. Kiosztottunk cédulákat, amelyeken "Windows nyitókódok" (én csináltam szünetben) voltak. A tanár mindenkit megkért, hogy olvassa fel a betűket. A 12 fős csoportokból kettő következetesen nem volt rá képes (7.-8. évfolyam). Nekik semmit nem fog mondani, hogy "Boldogok a lelki szegények" vagy, Polly néni kerítése.

Engem az is meglepett, hogy egy kiállításon egy nagyobbacska lány megkérdezte: "Azt a bácsit miért ábrázolják mindig oszlop előtt széttett kézzel" (A lány azóta vezető óvónő, az oszlop meg kereszt).

A rengeteg kötelező olvasmány közül nekem kettő volt, ami nem kínszenvedés volt (pedig rengeteget olvastam már akkor is). A Kőszívű ember fiai rengeteg latinos fordulata, nehézkes nyelvezete (Nem kaptam utolsó stáción forspontot! E szavakkal motiválja üldöző fátumát.) szinte olvashatatlanná tette, pedig az Aranyembert. A Goriot apó, ahol külön felhívták a figyelmünket, hogy milyen szép három oldalas leírás van egy asztalról, aminek nincs is fontos szerepe a történetben. Majdnem sikerült megutáltatni az olvasást. Pedig a legtöbb könyv kimondottan jó lett volna egy másik életszakaszban. (Azért van olyan is, amiről a mai napig azt mondom, hogy kár a helyért a polcon)

Nem az az elvárásom, hogy egy atombombát, vagy egy aszinkron motort tervezzenek az emberek a kocsmában, de az (szerintem) elvárható lenne, hogy egy villanykörtét ki tudjanak cserélni (na jó a LED-ek térhódításával ez a tudás is lassan elavul), azt tudni, hogy egy 10W-os LED hiába világit erősebben kevesebbet fogyaszt, mint egy 40W-os izzó (manapság azért nincsenek ebből vitáin, mert elmondom, ha nem hiszi el, megígérem, hogy utána nézek). Ezek lehet, hogy a "műszaki tudományos" címke alatt vannak, de fontos dolgok, aminek igenis részének kéne lennie a "közös tudásnak".

Hogy mennyi "lexikális" tudásra van szükség az iskolai tantervben, hozzáértés híján nem tudom megmondani csak azt, hogy gyűlöltem, amikor szó szerint kellett bevágni egyes könyveket, mert a mérésre a beugró kérdésekre a válasz egy egy bekezdés volt a tankönyvből ékezet és írásjel helyesen, mert a tanársegédek nem vállalták a vitát, hogy mekkora eltérés az elfogadható. Az is biztos, hogy az iskola arra tanított, hogy ne gondolkozzak. Mondjam el, amit a tanár hallani akar. Ez a munkahelyen is hasznos készség, de ha feladatmegoldást is tanítottak volna, talán többre megyünk.

Az alapműveltség elsajátítása nagyon nem opcionális. Sajnos sok esetben elkerülhetetlen.(Néha meg zavaró, amikor elindul egy film és benyögöm, hogy "Két ember a vonaton".

A közelmúltban néztem egy filmet. Egy csapat a magyar szöveg szerint rakétával készült a Carmen díjért folyó versenyre. A háttérben a táblán meg "Karman price" volt olvasható. Kicsit más, hogy Kármen, vagy Kármán (Tódor). Talán ez a kis baki megvilágítja, hogy a könyvtárban "Műszaki/tudományos" ismeretek sem mérgezőek.