Veletek volt már olyan, hogy tönkretettetek valamit véletlenül és az illető követelte a kár kifizetését?

Az utolsó fél mondat kivételével igen. Még anno egyik kollegám telefonját babráltam (a kínos hogy épp segíteni akartam neki beállítani valamit), de ügyetlenkedtem egy sort, elentettem és be is tört a kijelzője.

Viszont eszembe nem jutott volna elutasítani hogy fizessek, sőt, én ajánlottam fel hogy fizetem a javíttatást. Elvégre valaki egy értéket bízott rám én pedig felelős voltam érte, teljesen lényegtelen hogy mennyire véletlen történt.

Utoljára gyerekként, kb. 10 évesen voltam olyan, hogy nem magamtól ajánlottam fel a kár rendezését. Egy felfújható gumicsónak volt, amiben a tulajdonos gyerek ült, cápásat játszottunk, kilyukadt az a kaka. Nem volt sem pénzem, sem nem éreztem úgy, hogy nem megosztott lett volna a felelősség. Ezért végül nem fizettem, de balhé az lett.

De. Úgy civilizált, úgy illik, hogy ha valamit elcseszel/tönkreteszed, te vagy a felelős, nem illik bújkálni előle. Felnőttem, most már tudom. Persze baromságok vannak (pl. használati tárgy elfáradása), ilyenkor lehet vitatni, sőt, látom is, amikor adott esetben olyanért igényelne valaki nyalizást, ami miatt nem illene elvárnia (szerintem) - de ha van egy kis pénzed, szerintem az az úrias magatartás, ha magadtól felajánlod, aztán a másik fél civilizált, és tudja, mikor fogadja el, vagy mondja azt, hogy "áh, ne viccelj, van ilyen".

Egyszer valahol (nem facebook) olvastam, az angoloknál történt, hogy a gyerekek bringáztak, a szomszéd drága autójának lezúzták a kasztniját. A tulaj egy cetlit hagyott a gyerekek szüleinél, a postaládában, kb. így szólt: "Lakatolás -- 500 font. Fényezés -- 700 font. Néha történnek balesetek -- minusz 1200 font." Nagyon tetszett :D