Ma miért nincsenek nagy vallási reformok-reformátorok, mint Luther, Kálvin, Ulrich Zwingli idejében stb. , talán nincs rájuk szükség, minden rendben megy a vallási életben?

Ott az volt a mottó, hogy vissza a Bibliához, csak az lehet dogma, ami a Bibliában van. Na most mi lenne ehhez hasonló mértékű reformáció? Ha mégsem "csak a Biblia", akkor mi?

Az ízlésének megfelelően mindenki választhat, hogy Biblia + katolikus hagyományok, vagy pedig csak Biblia. Én dogmatikai kérdésekben ilyen radikális reformációt most nem tudok elképzelni. Szervezeti kérdésekben annál inkább kellene sok mindenen változtatni, ha szembe akarunk nézni azzal a demográfiai változásokkal. De nem írok konkrét dolgokat, mert vallási körökben olyanok az emberek, hogy semmin nem szabad változtatni, mert jaj mi lesz...

Isten informálja az embereket ezekben a kérdésekben is, hiszen nem hagyta magára az embereket, Főleg azokat akik valóban hajlandóak elfogadni a vezetését, Isten feltételei mellett.

Jehova mindig is vezetést nyújtott azoknak, akik őszinte szivvel keresik Őt, és szeretnének a valódi szándékával összhangban élni. A figyelmeztetés, hogy előbb a szakadás, a hitehagyásnak be kell következnie, megtörtént, a reformerek pedig valahol igen is jót szerettek volna, azonban Ők sem értették meg, hogy a pogányok meghatározott ideje alatt, Isten nem választ Földi képviseletet, amig ez az idő le nem jár.

Ezért volt némi hatása a változásoknak, azonban Isten időterve alapján, erre a valódi "reformációra", várni kellett. De Isten helyesen tekint rájuk, mert nem értettek egyet azokkal, akik nem helyesen jártak el.

Isten pedig meghatározta, hogy lesz a pogányok ideje végén egy "reformáció", ami az Úr napján, vagy is Jézus láthatatlan jelenlétével párhuzamosan kezdődik. Ekkor az irásoknak megfelelően, Jézus kiválasztja a Bibliában olvasható "hű, és értelmes rabszolgát", akiket elkezd megtisztogatni a nem ide illő tettekktől, hagyományoktól, és felhasználja Őket, hogy világméretekben kezdjenek el újra szolgálatot végezni Isten királyságának Jó hirével kapcsolatban, és képezzenek tanitványokat minden nemzetből.

Igy egybe gyüjti egységes Imádatba azokat, akik helyesen viszonyulnak Isten eredeti szándékához, ami a Földdel és az emberekkel kapcsolatos.

ezért elmondhatjuk, hogy Isten elhatározása a helyes medrében halad, annak ellenére, hogy hatalmas üldözésekkel kell időnként szembenézniük a választottaknak. Isten szelleme viszont erősebb az embereknél, igy ha megakarják is állitani némelyek Isten szándékát, ebben kudarcot vallanak Istennel szemben.

Az 500 éve, 1500-as évek elején lezajlott reformáció egy fontos lépés volt a középkori babonaságból és a szellemi sötétségből való szabadulásban. Megtörte a katolikus hegemóniát, igaz az 1054-es "egyházszakadás" is megtörtént addigra már, de az nem hozott világosságot, inkább hatalmi harc eredményeként két részre osztották a világot. A reformáció igazi világosságot hozott, de az csak az első lépés volt az emberiségnek a szabadulás útján.

1600 körül Thomas Müntzer és mások felismerték, hogy a hiteles bibliai vízkeresztségnek feltételei is vannak, és ezek a feltételek felnőttként tölthetőek be: megalakult az anabaptista, azaz ujrakeresztelkedő mozgalom, amely később Baptista Egyház néven terjedt el az egész világon, az USA-ban a két legnépszerűbb keresztény irányzat egyike.

Híres baptista keresztények pl. Chuck Norris, Batiz András, stb.

Láthatod, hogy naponta (világban) pár évente (itthon) alakulnak újabb és újabb szekták. Tehát vannak valamiféle "reformátorok", bár ennek nevezve őket talán a Lutherhez hasonló tényleg nagy reformátorok emlékét tiprom.

Talán a reformátor szó helyett önjelölt tévtanítóknak és hamis prófétáknak lehetne nevezni a mai alapítókat, gondoljunk csak Ellen G. White-ra, Russel pásztorra, Charles F. Parhametre, stb....

"Isten informálja az embereket ezekben a kérdésekben is, hiszen nem hagyta magára az embereket, Főleg azokat akik valóban hajlandóak elfogadni vezetését"

Ez így van. Ezért kell például az őrtoronynak állandóan változtatni a tanításokat, mert nem Isten vezeti őket, így nem is értik a Bibliát. Hol ez az igazságuk, hol pedig az ellenkezője. Úgyhogy ők ennek a mondatnak abszolút jó példái.

#6

Nekem nincs semmi bajom a baptistákkal, még ha a keresztséget illetően nem is értek velük egyet. Az említett tévtanítók és hamis próféták a millerizmus, pünkösdizmus, s egyéb resztoránus mozgalmak "jeles" képviselői.

Úgy látom kedves Letargia, nagyon kispécizett engem....

Sajnálom, hogy ennyi ellenséges érzület visz téged...

Amikor Isten az 1800-as évek végén elindította a karizmatikus mozgalmat, amely szinte minden addigi vallás felekezetet érintett (kialakult pl karizmatikus katolikus mozgalom is), akkor a Sátán sem hagyta ezt válasz nélkül: hamis tanítók jelentek meg, Russel, stb., akik erőszakosan térítő hamis vallásokat alapítottak (Jehova Tanúi Őrtorony Társaság). Itt a probléma ugyanaz volt, mint a római katolicizmusban: a bibliai tanítások mellett hamis tanok jelentek meg, elerőtlenítve ezzel Isten igazságait.

A karizmatikus kereszténység töretlenül fejlődik, ma az irányzathoz kb. fél milliárd keresztény tartozik.

Legnagyobb karizmatikus keresztény lelkészek: Seymour, Bosworth, Kathryn Kuhlmann, Oral Roberts.

Új tanítást nem hoztak, fontosnak tartották a bibliai keresztény életvitelt, a rendszeres imádkozást, stb. Amikor betegekért imádkoztak, sokan meggyógyultak az ima alatt Isten beavatkozásának eredményeképpen.