A vikingek vallása mikor ér véget?

Én is néztem a sorozatot,olvasgattam eleget róluk

a lényeg annyi hogy az emberek fejlődtek és rá jöttek,hoogy az egész mese habbal semmi több,régi mesék felhalmozása,kitalációk.

Lehet egyszer a kereszténységre is ez vár

#2

A keresztények nagyon sok misszionáriust küldtek, akik rengeteg vikinget megtérítettek. Voltak olyanok is, akik politikai okokból tértek meg. Szóval vegyes a kép.

Már nincs olyan ember a földön, aki az akkori viking vallásban hinne. Ennek egyik oka, hogy sok a fehér folt a viking vallásban, másik oka, hogy olyan rituálékat tartalmaz, ami súlyosan büntetendő manapság (emberáldozatok például).

Neopogányok vannak, akik hisznek valamiféle Odinban valamiféle sajátságos módon, de annak nem sok köze van a germán/viking ősvalláshoz.

"És itt történt valami ami miatt áttértek erre a vallásra? Esetleg vannak még olyanok akiknek isten Odin?"

Csak annyi, hogy tömegesen lemészárolták azokat, akik nem akartak áttérni a kereszten lógó zombi hitére. A múltat megmásították, megkínozták mindazokat, akik nem akarták a kereszténységet.

Ennek ellenére mai napig létezik a vallás.

Odin létező Isten. És a Skandináv tanokban is nagyon sok hasznos dolog van.

"y az emberek fejlődtek és rá jöttek,hoogy az egész mese habbal"

Az emberek pont, hogy vissza vannak maradva.

Nem használják ki a spirituális adottságaikat.

Ez a kijelentés inkább a kereszténységre jellemző. Egyre több ember ateista és nem találja meg önmagát. Lényegében a spiritualitás eltávolítása miatt van, amit Európában köszönhetünk a kereszténységnek. De a mai napig művelné az átlagember is ezeket a kultúrákat, ha nem hódítja meg Európát ez a fertő.

És pont, hogy ezek a kultúrák együtt tudnának/tudnak haladni a technológiával. A spiritualitás és a technológia együtt kellene, hogy haladjon. Az egyik másik nélkül ürességet eredményez.

Bar regi poszt, gondoltam (reszben) csatlakoznek az elottem szolottakhoz. A kerdes termeszete komplex. Az oeszaki poganysag publikusan kb. a 11. szazad vegeig, 12. szazad elejeig maradhatott fent maximum, majd bukkant fel ujra vagy a kora romantika, vagy - egyes jelek szerint - mar a 16-17. szazad kornyeken. Ezutobbi, mely az elobbi orokosekent tekint magara, a mai napig folytonosan letezik, sok orszagban elismerve hivatalos vallaskent.

Ami a teriteseket tekinti, pont a vikingek idejen kezdodott el a keresztenyiesitesi folyamat, melyben a vikingek pont hatalmas szerepet jatszottak - az akkori skandinav tarsadalom hajos, nemzetkozi tagjaikent az elsok kozott voltak, akik a hagyomanyos pogany hit helyet mas utat valasztottak (keresztenyseg, iszlam, szlav politeizmus, stb.), annak erdekeben, hogy politikai elonyre tegyenek szert kereskedeskor, letelepedeskor, stb. Ebbol a szempontbol nem erdemes "viking vallasnak" hivni, de gondolom most csak a konnyebbseg kedveert hivtad igy amugyis. Az atteresi folyamat lassu es veres volt es sose tudta teljesen eltorolni az oeszaki poganysagot, annak mitoszai, szokasai, talan gyakorloi is reszlegesen, kulonbozo uton-modon fenn tudtak maradni.

Ami ezt az ujpogany-opogany, 'van-e kozuk egymashoz' vitat erinti, termeszetesen minden oldalnak igaza van bizonyos dolgokban. Viszont itt a teljes kontextushoz latni kell azt is, hogy egyik vallas se marad ugyanaz az evezredek alatt, igy egy mai keresztenysegnek sincs tul sok koze egy kora kozepkori kolostori keresztenyseghez vagy egy iszlamnak a kora modernkori perzsa 'intellektualista' iszlam iranyzatokhoz. Persze, ha innen nezzuk, a mai Asatru se ugyanaz mint akar a viking-kori, akar a vendel-kori oeszaki poganysag. Ugyanakkor azt vedd figyelembe, hogy ugyanugy mint a keresztenysegnek es az iszlamnak, az Asatrunak is megvan egy ertelmisegi, teologus retege, aki torekszik egyfajta autentikussagra es reszletbemeno tudasa van a regi forrasokrol, hozzajuk kapcsolodo tortenelmi kontextusrol. Noha mivel kicsi vallas, nyilvan kevesebb emberrol beszelunk, de az egy hatalmas tevhit, hogy ne letezne. Nem csak boszorkanyos, new ages emberkek ugralnak erdokben, tobb Asatruar is diplomas, sot megannyian doktoratusok es professzorok.