Aki mélyen hívő, hogy tudja megállni, hogy ne maszturbáljon?

Nem tudják, volt is erről itt pár írás.

Pedig a Biblia nem tiltja.

Kedves kérdező!

Szerintem igen, de talán érdemes megérteni mélyebben,

miért jó Isten terve a szexszel kapcsoltban. Ha valaki ismeri Istent, hogy ő egy szerető apa, aki a legjobbat akarja a gyerekének, és együtt szeretne vele lenni örökre a mennyben, az azt hiszem komolyan veszi Isten parancsolatait, amelyek a javára szolgálnak, és megvédik attól, hogy a lelke elvesszen. Ez a világ veszélyes hely, és aki figyel Isten parancsolataira, az megmarad Isten szeretetében és az abból fakadó biztonságban. Elkerüli a csapdákat, amelyek megfoghatják, amelyek közül az egyik sokakat megfogó csapda a visszaélés a szexszel. Isten teremtette a szexet, és az szép és jó, mégis a legtöbb mocskos, trágár, gyűlölködő szavunk kapcsolódik a szexhez, ami azt mutatja, hogy a legtöbb ember tisztátalanná teszi magát vele, és Isten előtt is elfogadhatatlanná válnak sokan a tisztátalan szexuális magatartásuk miatt. Isten undorodik a tisztátalanságtól, és Isten Szentlelke aligha megy bele egy tisztátalanba, mint ahogy te is undorodnál attól, ha egy szennyvízalagútban kellene élned, ugye? Pedig az üdvösség szempontjából létfontosságú, hogy a Szentlelket megkapjuk, ő a pecsét arra, hogy az üdvösségünk valódi, és nem hamisítvány.

Viszont viszonylag fiatal lehetsz, és kiéreztem valami furcsaságot a kérdésedből. Teljesen rendben van, hogy házasságon kívül a szexualitás kiélése bűn, és helyes hogy ezt a házasságra akarod megtartani. Viszont csupán az, hogy valaki házasságban szexel, attól még nem biztos, hogy a szexet jól használja. Így ír a Biblia (1Tessz 4:3-5): "Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól [házasságon kívüli nemi kapcsolat], hogy tanuljon meg mindenki szentségben és tisztaságban élni feleségével, nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent."

Vagyis a házasságon belül lehet egy ugyanolyan önző, felgerjedt (nem kontrollálható) szenvedéllyel használni a szexet, mint ami az önkielégítéskor szokott lenni. Tehát maga a szex jó, Isten teremtette a házasságban az intimitás és szeretet elmélyítésére, de ha valaki önző módon használja önuralom nélkül, és elsősorban a saját gyors kielégülési vágyától hajszolva, akkor ugyanúgy visszaél a szexszel, és a házasságban nem fogja betölteni a szex a célját, hanem csak két személy közös önkielégítése lesz belőle, amely nem építi a házassági köteléket és bizalmat, hanem inkább sok csalódás, sértődés, eltávolodás és konfliktus forrása lesz. Tehát paradox módon a házassági szexben is csak akkor lesz valaki igazán hosszú távon boldog és kielégült, ha a házastársa testi öröme és kielégítése fontosabb számára, mint a sajátja. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad elmondani a házastársadnak, hogy vágysz vele az intim együttlétre, sőt a Biblia parancsolja, hogy a hzastársak ne fosszák meg egymást maguktól hosszú időre, és ha szüneteltetik is a nemi kapcsolatot, akkor is csak közös megegyezéssel egy időre, hogy az Istennel való kapcsolatot is ápolják. (1Kor 7:5)

üdv Stefán

Ja bocs, félreolvastam a kérdést, úgy olvastam, hogy "Aki mélyen hívő, meg tudja állni, hogy ne maszturbáljon?"

Szóval a hogyanra térve: Úgy, hogy Istent jobban szereti, mint a maga élvezetét és vágyait, megalázza magát, és türelemmel kivárja, amíg vagy éreté válik a házasságra vagy ha nem a házasság Isten akarata a számára, akkor türelemmel kivárja az örök életet, ami sokkal nagyobb öröm lesz, mint a szex.

Viszont ha az ember időnként elbukik, amely előfordulhat, akkor bocsánatot kér Istentől, és bármennyire is szégyelli, megvallja a bűnét egy testvérének (Jak 5:16). A probléma itt csak az lehet, hogy ehhez kell egy testvéri közösség, amelynek újjászületéssel a tagjává kell először válni.

üdv Stefán

Minden a gondolatoknál kezdődik.

[link]

Szia,

Nem könnyű az biztos, de nem lehetetlen. Jézust tartsd szem előtt, rá nézz, rá akarj hasonlítani, őt is megkísértette az ördög (érted, Isten fiát is..) akkor a többi embert mennyivel inkább megkísérti.

Jakab apostol ezt írja a kísértésekről:

"Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.

Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.

Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.

Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.

Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!

Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.

Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk." - Jakab 1:12-18

Boldog és áldott az aki a kísértésben kitart! Nem lehetetlen, imádkozz ellene! Imádkozz, hogy az Úr adjon erőt ahhoz, hogy ellen tudj állni. Ha az ember szelleme erős, könnyebb megfeszíteni a testét. A szellemet lehet erősíteni igeolvasással, imádkozással, imádattal, dicsérettel. Használd ezeket a fegyvereket! :) De ha az ember mégis elbukik valamikor, kérjen bocsánatot az Úrtól, aki hű és igaz, megbocsájtja a bűnöket és eltörli őket. De arra kell törekednünk, hogy ne essünk el!