Miért használta a Katolikus Egyház az irodalmi latin nyelvet, amikor már nem beszélte senki?

Ezt VIII. Henrik lánya Erzsébet is ellenezte.

Ezért a Trónra kerülésekor, meghagyta, hogy az emberek angol nyelven olvassák a Bibliát.

Azt mondta: "Egy Krisztusunk van miért ne érthetné meg a népem"?

Ebből a mondatból nekem az jött le, hogy az egyházak nem akarták, hogy a nép értse a szent irás. Ami nem véletlen, hiszen egy sor Egyházfő volt apja gyerekeknek, akiket akkor "fattyunak neveztek".

A Történelem beizonyitotta, amit a Biblia megirt, hogy a hitehagyás hatalmas sötétséget fog eredményezni az emberek életében.

Isten szava nem lámpás volt az embereknek. Nem fénylett, ezért jogos volt az a kifejezés erre az időre, hogy "Sötét középkor".

Ha megmaradtak volna Jézus tanitása mellett, teljesen másként alakultak volna az események.

amikor pedig magára hagyta az embereket, vezetés nélkül, a biblia hiába volt az emberek kezében, nem kaptak hozzá megfelelő értelmezést, úgy forgatták, ahogy épen az adott uralkodónak, és az egyház érdekének kedvezett.

Nem véletlen, Henrik első felesége számüzött lett, a Bolein Annát azok itélték el, akikkel vallásilag egyet értett, hiszen protestáns volt. Micsoda harcok uralkodtak, "Jézus kegyéért". Miközben egy sor dolgot megszegtek.

Máriáról már nem is beszélek, aki vissza állitotta a Katolikus rendet, és halomra gyilkoltatta le ennek a hátterével az embereket.

A Halálakor a húga Erzsébet, nem tett ilyet, megengedte a katolikusok hitéletének létezését. Pedig Ő maga nem volt Katolikus. Ebből látszik, hogy ha egy picikével, de közelebb ált Krisztusi tanitáshoz, mint a katolikus egyház. Bár Maga is kivégeztetett embereket.

Ha ebből nem jön rá senki, hogy hol állunk az idők áramlatában, és mi az igazság, az igen sajnálatos.

Ma is a latin az Egyház hivatalos nyelve. Ugyanúgy használják és a hivatalos dokumentumok is latinul jelennek meg (pl. püspökkinevezések) és a nemzetközi misék is általában latinul vannak. Az más kérdés, hogy lehet népnyelven bemutatni szentmisét.

Gyönyörű nyelv egyébként.

Az meg nem igaz, hogy nem értette senki. Még nagyapám is 8 évig tanulta, pedig egy átlag gimnáziumba járt. Ugyan saját bevallása szerint nem volt jó tanuló, de ennyi idő alatt azért ragad az emberre valami és pl. a szentmisét teljesen jól értette (és érti ma is, ha latinul van).

Szükség van világnyelvre, amit mindenki ért. Az angol, mint világnyelv igazán csak a XX. század második felétől terjedt el, nyilván korábban is elterjedt volt, de nem mindenhol ezt használták. Pl. a diplomácia nyelve hagyományosan a francia volt.

Teljesen természetes, hogy az Egyházban a latin a világnyelv, a kialakulásától fogva ez volt.

Ha a katolikus egyház valóban el akarta volna érni a népet, megtehette volna, hogy a saját nyelvén szólítja meg az embereket a Szentírással. Ámde ezt nem akarta. Így elveszítette volna azt az előnyt amit épp azáltal élvezett, hogy a Szentírást visszatartotta az emberektől. A reformátorok felismerték, hogy az embereket nem lehet örök sötétségben tartani ha a Szentírást a kezükbe vehetik és olvashatják, megérthetik. Nem véletlenül nem voltak kedvesek a katolikus egyháznak. Céljuk - amelynek központi része volt - a Szentírás széles körű megismertetése szöges ellentétben állt a katolikus egyház törekvéseivel.

Gábor

"Ha a katolikus egyház valóban el akarta volna érni a népet, megtehette volna, hogy a saját nyelvén szólítja meg az embereket a Szentírással. Ámde ezt nem akarta."

Ha Magyarországot vesszük, akkor az első katolikus, magyar fordítás 30 évvel a Károli után készült (Káldi György jóvoltából), szóval ez azért annyira nem igaz, hogy a Katolikus Egyház nem szólította meg a saját nyelvén az embereket a Szentírással. Elvitathatatlan a reformátorok érdeme is, nem ezt vonom kétségbe. De az is tény, hogy ehhez a könyvnyomtatás is kellett, a középkorban felbecsülhetetlen értékű volt az összes kézzel írott kódex. Hiába lett volna népnyelven, senki nem engedhette volna meg magának.

Egyébként nem tudom, hogy honnan jön ez a téves képzet, hogy a katolikus papság csak latinul beszélt, vagy nem is tudom, hogy a tudás elzárását hogyan képzelik itt sokan. A szentmise liturgiája az latin volt, igen. De mindig volt prédikáció népnyelven. Ott van a Halotti beszéd mint XII. századi nyelvemlékünk. Ez gyakorlatilag egy beszéd a sírnál. Népnyelven van, nem latinul. Tehát a XII. században volt népnyelvi ima és prédikáció is.

Vagy mikor katolikus missziók indultak az indiánokhoz vagy Távol-Keletre, akkor ott vajon latinul magyarázták a kereszténységet? Dehogy... Sosem lettek volna ezek sikeres missziók. Külön megtanulták az adott nép nyelvét.

Egyébként - a latin nyelv védelmében - Kálvin maga is latinul írta a nagy teológiai munkáit. Szóval azért ezt ne úgy képzeljük el, hogy ahol megjelent a reformáció ott egyből felváltott mindent az anyanyelv.