A buddhisták tényleg hisznek a 6 alternatív világ létezésében?

Nem vagyok szakértő a témában, de úgy tudom, hogy maga Buddha nem beszél a 6 világról, viszont korai buddhista szövegekben már megjelenik ez az elképzelés (lehet nem jól tudom).

Végül is annyira nem lényes dolog ez a buddhista tanítás szempontjából, teljesen részletkérdés, mert jelenlegi emberi életedre nincsenek hatással ezek a világok.

A buddhizmus szerint a tudat "teremti" a világot (vagy világokat), igazából az hogy isteni vagy emberi tudat, az lényegtelen, mert csak a létező dolgok világában érvényes ez a különbségtétel.

Nekem sincs fogalmam a buddhizmusról, soha nem olvastam róla.

Ez majdnem teljesen egybevág a dantei Pokol nézettel.

Olyasmi mint amikor feltámasztják az embert egy másik téridőbe. Mondjuk megölnek mondvacsinált indokokkal 10:00-kor, eltelik 1 perc és az Isten feltámaszt, és visszarak 10:00-ra, viszont az a világ ahol megöltek, már 10:01 percnél jár.

Most ez lehet 3 nap is, hogy pénteken megölnek és hétfőn feltámadsz.

Ezt eljátszod 5* és máris a pokollakók világában találod magad.

Igaz az állatok világa az nem tudom mi, meg az éhesszellemek világa, meg a pokollakók világát sem.

Vagy párhuzamos világok, amikről a skizok beszélnek, meg a fizikusok. Philadelphia Experiment

Az, hogy egy könyv külön fejezetet szentel neki, nem sokat jelent. A buddhisták nem nagyon foglalkoznak a pokollal, nincs ennek a témának akkora jelentősége náluk, mint a kereszténységben. Talán mert nem örökké tartó a pokol, ha ott "ledolgoztad" a rossz karmát, akkor másik világba reinkarnálódsz. Ugyanígy az istenek világa sem örök boldogság, mert ott meg "felélik" a jó karmát és nem jutnak előre a megvilágosodás felé. Ezért visszazuhannak az emberek világába, ami a legalkalmasabb a megvilágosodás elérésére.

Buddha nem vetette el a hindu világképet, az istenek és szellemek létezését, csak mivel az emberi világra ezeknek nincs igazán befolyásuk, úgy tekintette, hogy ezekkel nem érdemes foglalkozni. A megvilágosodáshoz ő egy más, hatékonyabb utat mutatott, amiben nincs szerepe az emberen kívüli "entitásoknak". Ezért írtam, hogy nem olyan fontos része ez a buddhista tanításnak.

Én sem tudok válaszolni, de van egy elméletem, ami beleillik a karmától függő inkarnációs rendszerbe.

A pokol egy olyan hely lehet, ahol abszplút negatív a tapasztalás.

Az éhes szellemek világa lehetnek a démonok. Erre konkrétan tudok is elméleti példát mondani, miszerint ha valaki nagyon rosszul élt, kaphat egy démoni életet.

Állatok világa egyértelmű. Van ismerősöm aki több emberi élet után kapott egy állati életet, pedig ugye messze nem volt két dimenziós szintű az elméje.

Emberek világa ez.

Félistenek világa az annyira tiszta szelleműségű lényeké, mint az angyalok. Ez talán rossz példa, mert az angyalsághoz kell egy hatalmas adag bölcsesség is. De hallottam olyanokról, hogy asztrálon vannak olyan entitások is, akik alig bölcsebbek az átlag embernél.

Istenek világa pedig pass, ha számít a bölcsesség is, akkor sors munkásai és afalatt már ez a szint. Végül is az emberi szinthez is kell minimum bölcsesség. Szóval ha ehhez is kell, akkor fontos, hogy ezt ember nem érheti el, vagy nem ebből a dimenzióból.

#5

A félistenek (aszúrák) a mi fogalmaink szerinti démonoknak felelnek meg.

Az éhes szellemek viszont nem démonok, hanem olyan bolyongó lelkek, akik soha nem képesek kielégíteni a kínzó vágyaikat. Ezt kapják az önző, kapzsi, féktelen, kicsapongó emberi életük büntetéseként. Vagy inkább "ledolgozandó" feladatként.

A többi nagyjából stimmel.

Mondjuk az érdekes, hogy Red Vixen ezt honnan tudja...

Felismerni valakinek a reinkarnációját, ez még a buddhistáknál is csak a legmagasabb szinten, pl. lámák esetében szokott előfordulni. De ott is csak emberi reinkarnációknál.

A buddhizmus nagyreszt atvette a hindu kozmologiat, es mindegyik vilagnak megtalaljuk a leirasat a buddhista szovegek kozott.

Kicsit pontositanek: megszabadulas az emberi letsikrol lehetseges, a tobbirol eloszor ujra kell szuletni emberkent, az istenekkel sincs ez maskepp. Az isteni letsikon elok sem elnek orokke, es nem mindenhatoak, mint mas vallasokban.

A letsikokat kicsit absztraktabban is el lehet kepzelni, mivel ezek a tudat kulonbozo allapotait jelkepezik: a sovargas az ehes szellemek vilaga, a tompasag az allatokra jellemzo, a gyulolkodes, agresszio a pokollakoke, a kenyelmesseg, elvhajhaszas az isteneke es igy tovabb. A kulonbozo tudatallapotokat mar itt, ebben az eletben megtapasztaljuk, mivel az elme vandorol ezek kozott, ide-oda csapodik a korulmenyektol fuggoen.

A letsikok azt reprezentaljak, hogy mikeppen folytatodik a szenvedes kezdet es veg nelkul az elme szamara, ha nem tesz erofeszitest es nem torekszik a megszabadulasra.