Aki nyelveken szól, az ismeri a túlvilágon használt beszédet?

Nekem az, ami Pál véleménye a Korintusi levélben. Idővel megszűnik, tehát ma már nincs ilyen karizma sem, és mindig érthető nyelveb szólnak, ahogyan az apostolok is tették.

A hablatyolás az semmi. Mi könnyebb, érthetetlenül halandzsázni, vagy halottat feltámasztani? Hogyan könnyebb bizonyítani a karizmánkat? Na, ezért hablatyolnak, mert nem tudod ellenőrizni. És ráfogják, h angyali nyelv. Józan ésszel minden ellenőrizhető, szóval az egy érthetetlen halandzsa

"Szükséges a hitélethez?"

Nem szükséges, sőt, Pál a Korintusi levélben nagyon ellene van az egésznek, pedig akkor még tényleg beszéltek egyesek idegen, érthető nyelveken. Olvasd el az 1 Korintust.

Olvass többet Páltól és érteni fogod a kereszténységet

"Sokan karizmatikus körökben szorgalmazzák használatát."

Marhaság, mint az adventista szombat

Ez egy érdekes felvetés...szerintem eléggé kerülendő lenne.

Ez azt jelenti szándékos esetben, hogy a fizikai testedet felkínálod a szellemi világ létezőinek "hangszerként", hogy használják a testedet, és szóljanak.

Ezt hívják médiumitásnak, csatornázásnak, közvetítésnek, megszállásnak, stb.

Szóval ilyenkor egy vagy több fejlődési szinttel feletted álló, ismeretlen szándékú, ismeretlen származású szellemi lénynek felkínálod magad.

Sokan (legalábbis a kelleténél sokkal többen) csinálnak ilyet, bár legtöbbször ezt zárt összejöveteleken, gyakorlott és összeszokott csoportokban történik, azonban sokan ezt nyilvánosan is csinálják.

Ezeknek az a jellemzője, hogy a hangszerként használt személy rendes tudatossága felfüggesztésre kerül, nincs tapasztalata a történtekről, a felhasznált test akár írásban, akár szóban történik a kommunikáció, az idegen tudat irányít.

Pár ilyet ismerek, pl Kryon közvetítesek, Szeth közvetítések, Ré közvetítések, Angyalok csatornázása, sok külföldi (magyarul nem megjelent) könyv íródott állítólag ilyen közvetítések által.

Sámán szertartásokon is előfordul(hat)nak ilyesmik, mind a sámán, mind a résztvevők részéről.

Szerintem ez kerülendő.

Nem, az amit ma némely felekezetek nyelveken szólásnak neveznek, nem több mint a kis gyerek gagyogása aki, még nem tud beszélni.

Létezik azonban a meditációnak egy bizonyos formája, a gyakorlat ugyanaz, csak a magyarázat és a motiváció más.

Az igazi nyelveken szólás az, amit az apostolok végbevittek azon a napon, amelyről a keresztények pünkösdkor emlékeznek meg.

Az apostoloknak nem volt szükség tolmácsokra, sőt jóllehet, egyáltalán nem beszéltek olyan nyelvet amit korábban nem ismertek, de a hangulat oly terhes volt az eseményektől melyek Názáreti Jézus körül történtek, hogy mindenki arról beszélt, és azonnal értette az örömhírt.

A „vigasztaló” akit Jézus megígért gondoskodott az események szellemi hátteréről, az apostolok bátorításáról, a halgatóik befogadó nyiltságáról, érdeklődéséről.