Katolikus és evangélikus különbség?

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt buzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba vitelét más protestánsok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik.

Üdv. Péter

Bizony alig vannak különbségek előttem leírták. Én a történelmi szalra terelném a hangsúlyt. Mert a harmincéves háború alatt nagyon nem ezt gondolták. A protestáns és a katolikus két különböző emberfajnak számított. Hiába voltak egymás szomszédai egymás csaladtagjai nem kímélték egymást. Gondoljunk bele egy picit 30 éves háború. Milyen hosszú 30 év. A mai Németországban és a német alföldön ha van egy olyan város ahol a lakosság 90 százaléka protestáns akkor az azért van mert anno kiírtották a katolikusokat és a mai napig így van. Természetesen fordítva is igaz. Mai napig őrzi a Vesztfáliai béke következményeit a lakosságban ki-hol protestáns és katolikus.

Viszont a kérdező esetében ha Magyarországról van szó ahol lakik ott ha igaz, hogy 90%-ban evangélikus a település egészen más dologról lehet szó. Hiszen Magyarország nem folyt bele a 30 éves háborúba annak ellenére, hogy maga a 30 éves háború sátánja a Német-Római Birodalom császára volt a magyar királyság uralkodója. Ugyanis itt Magyarországon éppen azon foglalatoskodtak a keresztények, hogy megvédjék a muszlimotól a keresztény Európát...

@4

"A mai Németországban és a német alföldön ha van egy olyan város ahol a lakosság 90 százaléka protestáns akkor az azért van mert anno kiírtották a katolikusokat és a mai napig így van. Természetesen fordítva is igaz."

Nem teljesen.

Nemetorszag rengeteg kis tartomanybol, fejedelemsegbol, hercegsegbol, kiralysagbol tevodott ossze. Mindig a tartomany, fejedelemseg uralkodojanak a vallasat vette fel mindenki, aki abban a tartomanyban elt. A teljes lakossag. Ha a szasz fejedelem evangelikus volt, akkor mindenki az lett.

Ugyanez tortent Skandinaviaban, ahol az uralkodo (pl. a dan vagy sved kiraly) elrendelte, hogy minden alattvalo evangelikus lesz.

Ezzel szemben Magyarorszagon a reformacio idejen a hitteritok valoban falurol falura, varosrol varosra jartak, es teritettek.

Az evangelikus vallast nemet ajku szasz hitteritok terjesztettek, es altalaban a nemet vagy szlovak ajku magyar lakossag vette fel. Ezert fordul elo az, hogy egy falu nagyreszt evangelikus.

@3

De a forrast megint nem jelolted, Péter. Egyebkent az, amit bemasolsz, nagyreszt a reformatussal hasonlitja az evangelikust.

Kedves kerdezo, az evangelikus vallas protestans vallas, ami azt jelenti, hogy a katolikustol sok mindenben kulonbozik, es a katolikusok nem fogadjak el, ha pl. katolikus mise helyett evangelikus istentiszteletre jarsz.

Az evangelikus sok tekintetben egyszerubb, megengedobb, es nyugodtan jarhatsz katolikuskent hozzajuk. Csak urvacsorat nem vehetsz, ami a katolikusoknal a szentaldozas.

Teologiailag sok ellentet van koztuk, de a mindennapi hitben nem feltetlenul jelenik ez meg.

(5-6 vagyok) Egy par napja valaszoltam arra a kerdesre, hogy mi a kulonbseg nagyon roviden a katolikus, reformatus es evangelikus kozott, bemasolom ide, hatha segit:

"katolikus (romai katolikus) vallas: Magyarorszagon a legelterjedtebb, a keresztenyek kb. 80%-a az. A legregebbi vallas. Nagyon reszletes, szigoru doktrinaja es moralis szabalyai vannak. Szentmiseket tartanak, amelyek szinesek, az erzelmekre is hatnak. Rogzitett liturgiajuk van. A templomok belso terei diszitettek, szentkepekkel, feszuletekkel, keresztekkel es szobrokkal, gyertyakat es tomjent hasznalnak. Van benne egy oltar, szent oltártérrel, ahova csak a pap stb. lephet be. A katolikusok gyonnak (egy papnak megvalljak a buneiket, aki Krisztus neveben feloldozza oket), aldoznak (a bort es az ostyat a pap Krisztus testeve es vereve valtoztatja es azt "magukhoz veszik"). Papok csak ferfiak lehetnek, es nem nosulhetnek, ezen kivul vannak szerzetesek es apacak, akik szegenysegi, tisztasagi es engedelmessegi fogadalmat tesznek es kozossegben elnek. A katolikusoknak nagyon gazdag az imaeletuk, imadkozhatnak kozbenjarasert SzuzMariahoz es a szentekhez, zsolozsmak, rozsafuzerek, novenak, oltari szentseg imadas stb., rengeteg formaban. Husvet elott bojtolnek. Imadkozashoz leterdel(het)nek, adott helyzetekben keresztet vetnek, szenteltvizet, kegytargyakat hasznalnak. Het szentseget tartanak szamon.

Reformatus: a katolikus leegyszerusitett, puritanabb valtozata, az 1500-as evek ota. A magyar keresztenyek kb. 15%-a reformatus. A templomok egyszeruek, feher fal, nincs oltar, oltarter es oltarkep, nincsenek keresztek, feszuletek. A templom tornyan kakas van vagy csillag, nem kereszt. Soha nem vetnek keresztet es nem terdelnek le. A Bibliara koncentralnak, az istentiszteletek kozponti resze az igehirdetes. Inkabb az intellektusra hatnak. Nagyon sok mindent az egyen lelkiismeretere biznak (intezze el magaban Istennel). A lelkeszek lehetnek ferfiak es nok is, hazasodhatnak, szep fekete palastot viselnek. Nincs gyonas, csak ket szentseg van, szentekhez, SzuzMariahoz nem imadkoznak. Az istentiszteletnek nincs kotott liturgiaja, hanem viccesen fogalmazva egy "ének-szendvics" (egyet enekel, egyet mond, egyet enekel, egyet mond). Szinte semmi nem kotelezo, pl. istentiszteletre jarni sem. De vannak naluk is szigoru elvek, pont a puritanizmusbol fakadoan. Nagyon fontos, hogy nincs "egy" vilagegyhaz, mint a katolikusoknal, akik a Vatikanban elo pápának tartoznak engedelmesseggel es a pápát tevedhetetlennek tartjak - hanem a Magyar Reformatus Egyhaz egy onallo intezmeny. Lenyeges kulonbseg, hogy amikor urvacsorat (kenyeret es bort) vesznek magukhoz, azt nem tartjak valoban Krisztus testenek es verenek, csak egy megemlekezesnek, ahol a bor bor marad, es a kenyer kenyer marad. Urvacsora nincs minden alkalommal. A Biblia olvasasa es tanulmanyozasa kozponti helyen van a hivo eleteben. Apacak, szerzetesek stb. nincsenek.

Evangelikus: a magyarok 3%-a. Szinten az 1500-as evekbol. Nagyon leegyszerusitve kb. mint a reformatus, csak kicsit kozelebb maradt a katolikushoz. Az istentiszteletnek van elore megirt liturgiaja, amely a katolikus egyszerusitett valtozata, van oltar, oltarter es oltarkep. Neha szoktak keresztet vetni es leterdelni is. Gyonni es bojtolni lehet, de nem kotelezo. A lelkeszek lehetnek nok is, es hazasodhatnak. Elegge hosszu igehirdeteseik vannak nekik is. A templomaik altalaban diszitettebbek, mint a reformatus, az oltarnal van feszulet es gyertyak is. A lelkeszek "Luther kabat"-ot viselnek, ami egy fekete "haloing", nyakukban feher masni. Urvacsora nagyon leegyszerusitve: nem valtozik at a bor es az ostya, de a Szentlelek elhivasaval es jelenlete altal Krisztus jelen van az urvacsoraban.

Naluk is igaz, hogy nincs kozpontjuk, a magyar egyhaz onallo intezmeny. Ezert mondjuk a holland reformatusok kicsit masok, mint a magyarok, a finn evangelikusok kicsit masok, mint a magyar evangelikusok. A katolikusoknal ilyen nem letezik, barhol a vilagon ugyanaz megy es mindenkire ugyanaz vonatkozik. A magyar reformatusok es evangelikusok nagyon joban vannak egymassal. Egyszer azt mondta egy lelkesz a kulonbsegrol, hogy az evangelikusok azt mondjak, ami nincs benne a Bibliaban, hogy tilos, azt szabad, a reformatusok meg azt, hogy ami nincs megengedve a Bibliaban, azt nem szabad. Ezert az evangelikusoknak arra kell vigyazni, nehogy elszaladjon veluk a lo a tulzott liberalizmus iranyaba, a reformatusoknak meg arra, hogy ne merevedjenek meg egy adott tortenelmi korszakban (okori Kelet).

A katolikus es a refi/evangelikus tarsasagnak is szokasa neha a masik tabort piszkalni (tehat a ref/evang a katolikusokat, nem egymast), de sztem ez nagy hulyeseg."