A kereszténységben a tenger gyümölcsei húsnak vagy gyümölcsnek számítanak?

Én mondjuk az ananászt meg a gombát jobban szeretem, mint a kütyüket. Pontosabban azoktól félek :D

(mármint sosem ettem még tengeri herkentyűt).

#4 válaszolóval meg tejesen egyetértek. Az sem jobb, ha zöldségekkel eszem tele magamat a böjtnél. Vagy megeszek egy 10 kg-os harcsát vagy tonhalat....

Halat amúgy ettem már és nekem ízre és tápértékre sokkal inkább hús.

Jézus a pusztában nem valószínű, hogy halászott.

A bogár evést elgondolni meg kicsit horror (nekem).

Meg ha bele gondolsz, milyen már hogy elmegy böjtölni, aztán éjszakánkét ott forog a hatalmas szardella a tűz felett...

Mondjuk Istenként miért ne bírhatta volna ki evés nélkül?

(persze ez rossz kérdés, mert mi akik nem vagyunk istenek, hogyan kövessük?)

Szerintem ahhoz, hogy minek milyen vére van, semmiköze a böjthöz és főleg nem a keresztény élethez.

Amúgy szerintem biztos finom és a neve is kívánatos. (egyszer véletlenül majdnem azt rendeltem a pizzára; akár tenger kincse is lehetne a neve).

Nálam ez az idegenkedés csak egy rossz berögződés. Sok minden van, amit kívánok, jó az illata és azt is tudom, hogy finom, de nem tudom rávenni magamat valamiért, hogy megegyem.

Pl. a tintahalat vagy a polip "kezét" is szívesen megkóstolnám, meg kívánom amikor mások eszik, de nem megy. (és egyáltalán nem undorodom, főleg ha vizes kis cuccokról van szó).

Na amit nem ennék soha, azok a tenger feletti csúszós dolgok, pl csiga.

Pedig az sem lehet rossz jó fokhagymásan. Ahhoz nem kell tenger, de való igaz, hogy itt nem nagyon terjedt el.

Kicsit válogatós vagyok...