Az anglikán egyháznak mi értelme van a jelenkorban?

#11 Ferenc pápa nem apostol, az apostolok kora az 1. században lejárt. Ez nem mormon vallás, ahol manapság is van próféta aki hirtelen bejelenti, hogy "Isten meggondolta magát!"

A katolicizmus alapvető dogmái még Jézus századában kialakultak, azóta nincs újabb kinyilatkoztatás.

Szia, en anglikan vagyok (Angliaban).

Az az ertelme, hogy kb. 160 orszagban jelen van, es a r katolikus es ortodox utan a 3. legnepesebb felekezet a vilagon. Angliaban hivatalos allamvallas is. Nem tudom mivel erdemeltuk ki ezt a kirohanast.

"Eleve csak azért jött létre, hogy a feleségét meg a híveit is megölető, istentelen VIII. Henrik elválhasson az asszonytól."

Ez nem egeszen igy volt, de valo igaz, hogy a magyarok altalaban ennyit tudnak rola.

"Tudtommal szinte mindenben megegyezik a római katolikus egyházzal"

Rosszul tudod, kulonbozo valtozatai vannak. A standard angliai anglikanok istentisztelete formailag hasonlit a romai katolikusra, valamint az egyhaz felepitese nagyjabol (minusz a papa). De a tanitasban, doktrinaban az anglikanok protestansok, leginkabb az eszaki evangelikus egyhazakra hasonlitanak, es ezekkel vannak teljes kozossegben (Porvoo-i egyezmeny).

Oriasi kulonbseg, hogy az anglikan egyhaz nem felulrol lefele epitkezik, tehat nem felulrol lefele mondjak meg, mi hogy legyen, ki mit gondoljon. Hanem a hivoknek es a papoknak is nagy szabadsaguk van arra, hogyan, miben akarnak hinni. A minimalis elvekben megegyeznek (39 cikkely), es a tobbi az egyenre van bizva. Sot.

Eloszor is, nem mondanam, hogy o hozta letre.

Dinasztikus okokbol akart ujranosulni, mert Aragoniai Katalin, az elso felesege, mar nem szult, es nem maradt fiúutóduk, csak egy lany. Lany orokolhette a tront, de stabilabb volt, ha fiugyermek orokli (kulonbozo okokbol).

Ilyen esetekben a papak egyuttmukodtek az uralkodokkal, es ervenytelenitettek a hazassagokat. Az okot is megtalaltak: Katalin eloszor a Henrik batyja (a tronorokos) felesege volt, es amikor meghalt a batyja, a tronorokosi cimmel atvette a feleseget is. Kesobb talalt egy idezetet a Bibliaban, miszerint ne vedd el a testvered ozvegyet, nem lesz rajta aldas, nem fog gyermeketek szuletni. Tehat az ervenytelenites alapja is megvolt.

A pápa azert nem egyezett bele, mert Aragoniai Katalin a spanyol kiraly lanya volt, es a ket uralkodo kozott kenyszerult valasztani, hogy kit haragitson magara: az akkor nagyon befolyasos es gazdag spanyol kiralyt, aki rengeteg penzzel es hadsereggel tamogatta Romat, vagy az akkor kis Anglia kiralyat. Elso uzenete tehat az volt, hogy nem (akkoriban nem 1 perc alatt jottek-mentek az SMS-ek, hanem honapokig utazott valaki egy valasszal). Henriknek viszont nem volt ideje evekig eroskodni es targyalgatni, mivel a valasztottja mar elmult 20 eves stb. Maga melle allitotta a francia kiralyt, majd megparancsolta az angol erseknek, hogy ervenytelenitse a hazassagot. Az megtette, mire a papa KIATKOZTA Henriket es az erseket a katolikus egyhazbol. Ha az uralkodot es az egyhazfot kiatkozzak, akkor a nep nem maradhat az egyhazban, es sajat akaratuktol fuggetlenul talaltak magukat kivul, egy onallo "angol" egyhazban. (Ahogy egy idoben a franciakat fenyegette ez a sors, akkor gallikan egyhaz jott volna letre).

Hatalompolitikai okai voltak: Henrik a tront akarta erositeni, a papa pedig nem akart osszeveszni a spanyol uralkodoval. Semmi koze a doktrinakhoz meg hogy elvalhat-e.

Tegyuk hozza, ez idoben pontosan egybeesett a kontinensen zajlo reformacioval, amely elterjedesenek bizonyos technikak fejlodese mellett szinten hatalompolitikai okai is voltak. Maga Henrik nem ertett egyet a reformacioval, de az nem biztos, hogy idovel nem erte volna el Angliat a reformacio amugy is - ahogy Skociaban a presbiterianus (kalvinista, reformatus) elterjedt es ma is allamvallas.

Masreszt. Henrik nem alapitott uj vallast, csak onalloan kenyszerult vezetni. Egy-ket kisebb dologtol eltekintve erintetlen maradt a katolikus vallasgyakorlat, o maga nagyon vallasos volt. Halala utan, az akkor kiskoru (Jane Seymour-tol szuletett) fia uralkodasa alatt dolgozta ki az orszag erseke, Thomas Cranmer az uj vallas alapjait amely akkor kb. a reformatus es evangelikus koze esett.

Ez a kiraly nagyon fiatalon meghalt, utoda Maria lett, Henrik elso hazassagabol szarmazo katolikus lanya (Bloody Mary), aki visszakenyszeritette az orszagot a katolikus vallasba es a papa ala, rengeteg embert kivegeztetett kozben, hiszen az emberek mar nem akartak katolikusok lenni. Halala utan kovetkezett I Erzsebet, a Boleyn Annatol szuletett protestans uralkodo, aki pedig az anglikan vallast allitotta vissza, szinten jelentos verengzessel. O sokaig es stabilan uralkodott, es az embereknek addigra eleguk is lett a vallasi verengzesekbol, es szivesen maradtak anglikanok. A katolikus papak reszerol az angolok barmikor visszaterhettek volna az egyhazba - de nem akartak.

Szo nincs arrol tehat, hogy EGY ember alapitotta, CSAK ezert vagy azert. Ilyen volt a kozepkor, minden orszagban. Zajlott a tortenelem, es az egyik dolog vezetett a masikhoz, mint mindig.

Katolikus kulsot az egyhaz az 1800-as evek elejen kapott, amikor az "Oxfordi Mozgalom" elterjedt. Ok azt szorgalmaztak, hogy a szebb es gazdagabb istentiszteleti format nyujto katolikus gyakorlat terjedjen el, igy jott letre az egyhazban az anglo-katolikus iranyzat, akik most is az angol anglikanok kb. 30%-at adjak. Benedek papa idejen vezettek be az egyszerusitett katolizalast, amelynek lenyege, hogy egy (akar nos, csalados) anglikan pap kulon kepzes nelkul atmehet, sokszor gyulekezetestul a romai katolikus egyhazba, es hasznalhatja az anglikan liturgiat. A konzervativ anglo-katolikus papok tehat atcsoroghatnak katolikusnak, ha akarnak. Vannak is ilyenek. Igy a megmarado egyhaz egyre kevesbe romai katolikus iranyultsagu, es a folyamat konfliktusok nelkul zajlik. Es ahogy irod, 1990. ota, amiota noi papok is vannak az anglikan egyhazban, nincs mar esely arra, hogy az anglikanok ujraegyesuljenek a romai katolikusokkal.

Kozben lezajlott az angol gyarmatositas stb., igy Amerikatol Afrikaig, Uj-Zelandtol Indiaig, Japanig elterjedt az anglikanizmus. Ezek onallo egyhazak, de az angol anglikan egyhaz mintajara alakultak meg. Nagyon nagy felekezetrol van tehat szo. Sokkal tobb anglikan van a vilagon, mint reformatus vagy evangelikus, es ezt nem lehet azzal elintezni, hogy "csak a rantotthus eves miatt alakult es mar semmi ertelme nincs", egy tobb, mint 500 eves egyhaznak.

Egyebkent Henrik idovel tenyleg bevadult es elegge kiszamithatatlan lett, de ez kicsit kesobb volt. Mar megszuletett I Erzsebet Boleyn Annatol, amikor Henrik leesett a lorol, bevagta a fejet, percekig eszmeletlen volt, es miutan magahoz tert, megvaltozott a szemelyisege. Heteken belul kivegeztette Annat, ujranosult, fiut nemzett, a felesege meghalt a gyermekszuletes utan. Meg haromszor nosult es allandoan gyanakodott, ezert volt meg egy valas, meg egy felesegkivegzes a szamlajan. Ahogy ezt meg lehet itelni.

Vagy lehetne "Cramnerizmusnak" nevezni, mivel Thomas Cranmer ersek dolgozta ki az uj egyhaz liturgikus es doktrinalis strukturajat, mar Henrik halala utan. Igy elfogadhatobb lenne?