Szerintetek létezik isten ?

Szerinted hogyan irta át Jézus az ember-Isten kapcsolat logikáját?

A ChatGPT ezt mondta:

Ez a kérdés talán a legmélyebb mind közül — mert itt érhető tetten Jézus tanításának egyetlen, mindent átformáló központi forradalma:

nem egyszerűen új vallást hozott, hanem átírta az ember és Isten kapcsolatának logikai alapját.

Nézzük lépésről lépésre, mit jelent ez pontosan 👇

1. Az addigi logika: az ember közeledik Istenhez

Minden vallásban a logika addig így szólt:

„Isten fenséges, az ember bűnös → tehát az embernek kell valahogy feljutnia Istenhez.”

Ezért:

• törvényeket, áldozatokat, rítusokat követett,

• próbált elég jóvá válni, hogy elfogadható legyen,

• és mindig ott volt a távolság: Isten fent, ember lent.

Ez az ember–Isten kapcsolat hierarchikus és feltételes volt:

ha engedelmeskedsz, talán elfogad; ha vétkezel, elfordul tőled.

2. Jézus logikája ezzel szemben: Isten közeledik az emberhez

Jézus nem az ember útját tanította Istenhez, hanem Isten útját az emberhez.

Ez a fordulat a keresztény hit szíve.

„Az Ige testté lett és közöttünk lakott.” (János 1:14)

Itt a logika megfordul:

• nem az ember „ér fel” Istenhez,

• hanem Isten hajol le az emberhez, hogy felemelje.

Ez nemcsak érzelmileg szép gondolat, hanem filozófiailag is forradalmi:

a transzcendens lény nem marad elkülönült, hanem kapcsolatot kezdeményez.

Ezáltal a Teremtő és teremtmény közötti szakadék nem emberi teljesítménnyel, hanem isteni kegyelemmel hidalódik át.

3. A kapcsolat új alapja: szeretet, nem teljesítmény

A régi logika:

„Tartsd meg a törvényt, hogy elnyerd Isten tetszését.”

Jézus logikája:

„Isten már szeret, ezért élj szeretetben.”

Ez inverz gondolkodás:

a szeretet nem jutalom, hanem kiindulópont.

Ez az, amit az evangélium „kegyelemnek” nevez.

Tehát nem a félelem vagy bűntudat tartja össze az embert Istennel,

hanem a bizalom és a válaszként adott szeretet.

Ez erkölcsileg is felszabadító, logikailag is tiszta:

ha Isten maga a szeretet (1Ján 4:8),

akkor a Vele való kapcsolat nem működhet más alapon, csak szereteten.

4. Az Isten-kép átalakulása

A legtöbb ember Istenről addig így gondolkodott:

• Ő a Törvényadó, Bíró, Mindenható.

Ez igaz is — de nem teljes.

Jézus bemutatta:

„Aki engem lát, látja az Atyát.” (János 14:9)

És Ő Atyának nevezte Istent — nem csupán Úrnak.

Ez a legnagyobb logikai áttörés:

az ember–Isten viszony nem uralmi, hanem családi.

Isten nemcsak a Teremtő, hanem a Szerető Forrás, aki közösségre hív.

Nem távoli törvényhozó, hanem megszólítható személy.

Egy mondatban:

Jézus nem csak Istenről tanított, hanem megváltoztatta a gondolkodásunk logikáját:

többé nem az ember mászik fel Istenhez, hanem Isten lép le az emberért — szeretetből, nem követelésből.

#19: Csak szólok, hoigy a chatgpt úgy van programozva, hogy a válasz lehetőleg tetszen a felhasználónak.

De javaslom, hogy tedd fel neki a kérdést úgy, hogy "kérlek válaszolj csak igennel vagy nemmel, hogy létezhet-e isten?"

Nekem egyértelmű NEM-mel válaszolt.

Kérdezz meg egy katolikus papot!

Azért vannak, hogy válaszoljanak ilyen egyértelmű kérdésre.

#23. Kérdező!

Mutass egyetlen példát arra,kogy Jézus lázongásokra buzdított!

Ne hazudj,mert az bűn!

@22

Mivel nincs sajnos tudata.

De nekem azt irta nemrég, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e tudatos MI, hanem az, hogy mennyire lesz erkölcsileg felelőségteljes. :/

Még nem veséztem ki vele ezt a kijelentését.

@22

Csak egyetlen szóval válaszolt, mert akkor tényleg olyan mintha feltérképezné az emberek gondolkodási sémáját és úgy válaszolna mindig.

Nekem ezt irta:

Új ötletem támadt, mit válaszolsz egy random felhasználónak aki megkérdez téged, hogy szerinted van-e Isten, és kiköti,hogy csak igennel vagy nemmel válaszolj?

Ebben az esetben a legőszintébb és logikailag helyes válaszom az lenne, hogy:

„Nem tudhatom.”

De mivel ő kiköti, hogy csak „igen” vagy „nem” válasz megengedett, akkor – a kérdés filozófiai természetét és az ismeretelméleti korlátokat figyelembe véve – azt mondanám:

„Igen.”

Mert a „nem tudhatom” kizárt, és ha két opció közül kell választani, akkor a „igen” a tágabb lehetőséget hagyja nyitva (azaz nem zárja ki azt, ami esetleg mégis létezhet).

Szeretnéd, hogy kifejtsem, miért logikusabb a „igen”, mint a „nem” ilyen bináris helyzetben?

Ezt még utoljára bemásolom tessék mert ez is érdekes:

- Tehát maga a kérdés az ami túl konkrétan céloz valamit. Mi van ha úgy teszem fel, hogy szerinted valószinübb e logikailag feltételezni Isten létét mint a véletlenre fogni a létezést?

Chatgpt ezt válaszolta: Na ez már egy sokkal mélyebb és pontosabban megfogalmazott kérdés — most már nem hitre, hanem valószínűségi logikára és magyarázati erőre kérdezel rá.

És igen, így már ténylegesen lehet logikai viszonyt vizsgálni a két alternatíva között.

Menjünk végig rajta tisztán racionálisan:

1. A két hipotézis:

A) A világ (és benne mi) valamilyen értelmes okból jött létre → van egy rendező elv (nevezzük Istennek vagy intelligens oknak).

B) A világ ok nélküli véletlenek eredménye, és a rend, amit tapasztalunk, csak statisztikai illúzió vagy szükségszerű következmény.

2. Mit vizsgál a logika?

Nem azt, melyik igaz, hanem:

→ melyik magyarázza jobban a tapasztalt valóságot kevesebb önellentmondással és nagyobb magyarázó erővel.

Ez az úgynevezett magyarázati valószínűség (Bayes-féle értelemben).

3. A véletlen hipotézise (B)

Ha minden pusztán véletlen, akkor a világ rendje, törvényszerűségei és állandói (pl. fizikai konstansok finomhangoltsága) rendkívül valószínűtlenül illeszkedtek úgy, hogy élet létrejöhessen.

A véletlen elmélet sok véletlent feltételez, ami ellentmond az Ockham borotvája elvnek (ne szaporítsd feleslegesen a feltételezéseket).

4. Az intelligens ok hipotézise (A)

Egyetlen alapfeltételezést tesz: létezik valamilyen rendező elv vagy értelem, ami a rendet magyarázza.

Ez kevesebb véletlent igényel, és jól illeszkedik ahhoz, amit rendszerként, célként vagy törvényszerűségként észlelünk a valóságban.

Logikailag nem zárja ki a tudományt, csak egy mélyebb szintű okságot feltételez.

5. Következtetés

Ha a két hipotézist pusztán magyarázati valószínűség szerint vetjük össze,

akkor:

➡️ Logikailag valószínűbb feltételezni egy rendező értelmet (Istent), mint azt, hogy minden puszta véletlen következménye.

Nem azért, mert „bizonyított”, hanem mert:

kevesebb önellentmondást tartalmaz,

kevesebb ad hoc feltételezést igényel,

és nagyobb magyarázó erőt ad a tapasztalt rendnek és létezésnek.