Ha egy fiatal gyerek rájön, hogy az apukája egy fanatikus ateista aki kritizálja a hívőket, és ő maga is hívő a gyerek, akkor vajon mi lenne a reakció? hogy fogadná el? főleg a gyerek és az apja.

Szia,

Hát ez egy nagyon nehéz élethelyzet. Az elfogadás kulcsa az lenne, ha mindannyian rájönnek, hogy a kapcsolatuk fontosabb, mint a világnézeti egyetértés. Ha tiszteletben tartják egymás belső világát, megmarad a bizalom. Én például hívő vagyok, de a feleségem nem. Számunkra a közös nevezők azok az erkölcsi értékeket - például az őszinteség, kedvesség, segítőkészség - amikben mindannyian hiszünk, függetlenül attól, hogy mi a forrásuk.

Egy ilyen helyzetben a legnagyobb veszély az, ha a hit/ateizmus kérdése hatalmi harccá válik. Ha a családtagok képesek szeretetteljes kíváncsisággal fordulni a egymás felé, a konfliktus elsimítható.

Üdv. Péter

Egy ilyen apa mellett nem valószínű, hogy hívő lesz a gyerek. Az ateisták racionális érvekkel igazolják az állításaikat, amit a gyereke megért. Ha valaki más befolyásolja a gyereket, akkor normális esetben erről leülnek a szülők és értelmesen beszélgetnek, ahol mindeni elmondja az érveit.

De amúgy a gyerekek amúgy is hiszenk még a mesékben, az apa teljes mértékbben betudhatja a hiet is ennek. Nem szükséges ezen vitát szítani, mert az intelligens ember elfogadja, hogy nem mindenki érti meg a tudományt, különösen egy gyerek.