Hívők! Keresztény/hívő emberként szerintetek milyen helyeken dolgozhatnék közgazdászként (ökonofizika, közgazdasági fizika) és hol biztosan nem?

#2.

Miért akarnék feltétlenül (csak) egyházaknál elhelyezkedni? Aki keresztény, az csak pap lehet vagy csak az egyházaknál dolgozhat? Akkor már csírájában elfojtotta volna a kereszténység saját magát. A kereszténység nem követel mindenkitől világtól való elzárkózást, csak azt, hogy a keresztyéni/keresztényi erkölcs szerint éljen a világban minden ehhez kötődő ember.

Az ökonofizika vagy gazdaságfizika vagy közgazdasági fizika egy speciális interdiszciplináris tudományág, ami a gazdasági folyamatokra meglepően erősen hasonlító fizikai modelleket, diagrammokat, folyamatokat vetíti ki a társadalomra és a gazdaságra, ezáltal olyan lehetőségek nyílnak meg - meglepően nagy pontossággal -, melyekkel előre lehet jelezni a válságokat, gazdasági összeomlásokat, jól tudja jellemezni a gazdasági és társadalmi problémákat a világgazdaságban stb. Röviden összefoglalva: eredetileg a fizikában (főleg a statisztikus fizikában) kifejlesztett elméleteket és matematikai módszereket alkalmaz közgazdasági és pénzügyi rendszerek vizsgálatára.

A klasszikus közgazdaságtan gyakran épít az úgynevezett Homo economicus (a tökéletesen racionális, mindig a saját hasznát maximalizáló ember) modelljére, és arra a feltételezésre, hogy a piacok egyensúlyra törekednek.

Az ökonofizika ezzel szemben komplex, dinamikus rendszerként tekint a gazdaságra. Nem azt feltételezi, hogy az egyének tökéletesen racionálisak, hanem azt, hogy a piac résztvevői (emberek, bankok, algoritmusok) úgy viselkednek, mint "kölcsönható részecskék", amelyek együttes viselkedéséből valami teljesen új, makroszintű jelenség (például egy tőzsdei lufi vagy pánik) alakul ki.

A "vastag farkú" eloszlások (extrém események) az egyik fontos felfedezése. A hagyományos pénzügyi modellek sokáig a normál (haranggörbe) eloszlásra épültek. Ez azt jelenti, hogy az extrém események (például egy hatalmas tőzsdekrach) esélyét csillagászatilag kicsinek – szinte lehetetlennek – tartották.Az ökonofizikusok bebizonyították, hogy a pénzpiacok sokkal inkább úgynevezett "vastag farkú" (heavy-tailed) eloszlásokat követnek, amelyeket gyakran hatványfüggvények írnak le. Ez azt jelenti, hogy a szélsőséges áringadozások és válságok a rendszer természetes és viszonylag gyakori velejárói, nem pedig "soha nem látott anomáliák". Hálózatelmélet közgazdasági alkalmazása szintén hozzájuk kötődik. A fizikus-közgazdászok a gazdaságot hálózatként képzelik el, ahol a csomópontok a cégek vagy bankok, a köztük lévő vonalak pedig a pénzügyi tranzakciók vagy hitelek. Az ökonofizika segít megérteni a hálózatok sérülékenységét: hogyan vezethet egyetlen kisebb bank csődje dominóhatásként a teljes rendszer összeomlásához (ahogy azt 2008-ban láthattuk). Vagyoni egyenlőtlenségek modellezése szintén fontos terület. A statisztikus fizika eszközeivel (mint amilyen a kinetikus gázelmélet) vizsgálni lehet a pénz áramlását az emberek között. Érdekes módon ezek a modellek gyakran maguktól kiadják a valóságban is tapasztalt egyenlőtlenségeket (pl. a Pareto-elvet, miszerint a javak 80%-át a társadalom 20%-a birtokolja), csupán a véletlenszerű cserekereskedelem matematikai szabályaiból kiindulva.

Szakmai szempontból minket főleg kockázatelemzőkként, nemzetközi gazdasági és világgazdasági szakértőkként keresnek világszintű szervezeteknél, mint a Világbank, az IMF stb. Továbbá vállalatoknál, tőzsdetársaságoknál, takarékszövetkezeteknél, befektetési társaságoknál, pénzügyi társaságoknál, bankoknál szintén kockázatelemzőként és "Quantok"-ként. NGO-knál a gazdaság szempontjából vizsgáltatnak velük társadalmi folyamatokat. Államnál dolgoznak pénz-, kül- és gazdaságügyi minisztériumoknál, jegybankoknál stb. Meg persze van az akadémiai szféra is. Plusz ma még a Big Data és a high tech cégek is fontos munkáltatók. Illetve vannak olyanok, akik nem pont ökonofizika területéről, de más természettudományos alapokra helyezett közgazdaságtanból indultak és végül a politikában kötöttek ki.

Milyen téveszmékbe? Nekünk van egy filozófiai meggyőződésünk a világról.

#7.

Nem írtam ki egy ilyen kérdést sem és egyik sem vagyok.

Hol pocskondiáztam a válaszolókat? Szerintem maximális tisztelettel válaszoltam eddig mindenkinek.

Mi azon az annyira elképzelhetetlenül extrém, hogy valaki egy speciális, kockázatelemzői közgazdász szakirányban akar elhelyezkedni?

Van egy gazdaságfilozófiám is, ami geolibertarianizmusra épül.

#7.

Javítsd ki azon állításaimat, melyen nem helytállóak! Bocsi, de a hobbim a közgazdaságtan, Adam Smith-től, Keynesen, Marxon, Henry George-on át sokaktól olvastam. Modern közgazdászok közül Amartya Sen műveit kedvelem, mert összefüggést bizonyított be az államtól való szabadság, a gazdasági szabadság, a szociális jólét, valamint az ország fejlettsége között. H. Eugene Stanley a másik kedvencem.