Mi alapján dől el, hogy a Bibliában leírtakat szó szerint vagy szimbolikussan kell értelmezni?

Question

Válaszadó #10 · Accepted Answer

Szia,
Remek történet! De ha már a gimis vizsgánál tartunk: a jó tanár nemcsak annyit mond, hogy "EZ NEM AZ!", hanem azt is megmutatja, hogy hol hibázott a diák, különben a diák semmit sem tanul belőle.
Te most beírtad nekem az egyest, de nem mondtad meg, hol rontottam el a feladatot. 🙂 Ha azt állítod, hogy mást teszek a gyakorlatban, mint amit elméletben leírtam, kérlek, hozz egy konkrét bibliaversre példát! Hol hagytam figyelmen kívül a kontextust vagy a műfajt? Készen állok a javításra, ha valódi érveket hozol!
Üdv. Péter

Válaszadó #1 · Answer

Kb annyi, hogy mennyire mond ellent magának a vallásnak, erkölcsi gondolkodású embereknek

Válaszadó #2 · Answer

Hogy ki olvassa. Kb mint az iskolás műelemzés, amikor a "mire gondolt a költő?" játékot játszák. Hogy mit hámozol ki belőle, az teljesen szubjektív, erre épül fel az egész Biblia-értelmezés foglalkozás is, amikből aztán akárhány új vallást, szektát lehet alapítani.

Válaszadó #3 · Answer

AHogy jobban bele lehet magyarázni különbözö dolgokat

Válaszadó #4 · Answer

Szia,
Szerintem a legpontosabb megoldás a történeti-nyelvtani vagy történeti-irodalmi írásmagyarázati módszer, amely tiszteletben tartja, hogy a Biblia nem egyetlen egységes könyv, hanem egy 66 könyvből álló, rendkívül sokszínű könyvgyüjtemény. A döntés, hogy valmit szó szerint vagy szimbolikusan értelmezünk, nem önkényes, hanem a szöveg saját belső törvényszerűségei, műfaji sajátosságai és kontextusa határozza meg. A bibliai hermeneutika - írásmagyarázat - alapelve, hogy a Bibliát önmagából kiindulva - teológiai nyelven: Scriptura sacra sui ipsius interpres - kell megérteni. Tekintettel arra, hogy a Szentírás különböző irodalmi műfajokban íródott, és mindegyiknek megvan a maga "olvasási szabályzata". Ha összekeverjük a műfajokat, félreértjük az üzenetet. Például Mózes könyvei, a Királyok könyvei vagy az Evangéliumok alapvetően valóságos, megtörtént eseményeket írnak le. Amikor Jézus feltámadásáról vagy a kivonulásról olvasunk, azt szó szerint kell értelmeznünk, mert a szerzők szándéka valós történelmi tények rögzítése volt. Ugyanakkor például a Zsoltárok vagy a Példabeszédek tele vannak metaforákkal. Amikor a Zsoltárok azt mondják, hogy Isten "szárnyaival oltalmaz" (Zsolt 91,4), senki sem gondolja, hogy Istennek tollai vannak. Ez szimbolikus beszédmód, amely mély lelki valóságot fejez ki. Talán a legizgalmasabb kérdés Dániel könyve és a Jelenések könyve, melyek sajátos, látomásokon alapuló műfajba sorolhatóak. A többfejű fenevadak, szarvak és sárkányok egyértelműen szimbólumok, amelyeket maga a Biblia magyaráz meg - például a fenevadak birodalmakat, a szarvak királyokat jelölnek. Itt a szimbolikus értelmezés a kulcs. Ugyanakkor a klasszikus próféták - Ézsaiás, Jeremiás - gyakran keverik a szó szerinti ítéletüzeneteket a költői képekkel. A fő szabály: mindent szó szerint kell értelmezni, kivéve, ha a szövegkörnyezet vagy a józan ész egyértelműen jelzi, hogy szimbólumról van szó. Ha az Úr Jézus Krisztus azt mondja: "Én vagyok az ajtó" (Jn 10,9) vagy "Én vagyok a szőlőtő" (Jn 15,5), a kontextusból és a józan észből adódik, hogy nem tárgyként vagy növényként utal önmagára, hanem a kapcsolat jellegét illusztrálja. Kulcsfontosságú hangsúlyozni, hogy a szimbólumok jelentését nem a saját fantáziánk vagy a világi filozófia alapján döntjük el, ahogyan az előző hozzászólók utaltak erre. A Szentírás belső kódrendszerrel rendelkezik: a Jelenések könyve szimbólumainak többsége az Ószövetségből származik. Így a szimbolikus részek megértéséhez is a Biblia más, egyértelműbb - szó szerinti - részeit hívjuk segítségül.
Üdv. Péter

Válaszadó #5 · Answer

Keresztény vagyok, számomra egyértelmű, hogy ami jelenleg a Bibliában olvasható, az nem egy "hiteles jegyzőkönyv", hanem TANÍTÓ példázatok sora.
Arra valók, hogy elgondolkodj rajtuk és levond belőlük a következtetéseket és a tanulságokat.

Válaszadó #6 · Answer

Az, hogy mennyi benne az ellentmondás. Mivel sok, ezért egyértelmű, hogy nem szabad szó szerint venni és csak szimbolikusan szabad értelmezni.

Válaszadó #7 · Answer

Van rá egy egyszerű képlet:
Amiről már bebizonyosodott, hogy fa$zság azt képletesen kell érteni, amiről még nem, azt viszont szó szerint. 😄

Válaszadó #8 · Answer

Ez a legtöbb esetben nem vagy-vagy, hanem is-is kérdése. A Biblia tele van szimbólumokkal és allegóriákkal, Péter szerintem jól leírta, hogy mi alapján tudhatjuk, hogy mikor kell valamit biztosan szimbolikusan értelmezni. De nagyon sok esetben konkrét történeteknek, tényszerű leírásoknak is lehet szimbolikus értelmezést adni, persze nem önkényesen, hanem a Biblia belső logikája alapján. De ha nem távolodunk el nagyon ettől a logikától, van egy bizonyos szabadságunk, hogy mibe látunk bele szimbólumokat, és mibe nem. Tehát nagyon sok esetben jól megfér egymás mellett a szó szerinti és a szimbolikus értelmezés. Vannak aztán olyan esetek, amikor van annak jelentősége, hogy valamit költői képként, allegóriaként, szimbólumként értelmezünk, vagy konkrét valóságként. Nem mindegy például, hogy az Édenkertet és benne a kígyót egy fizikai helynek és egy élőlénynek tekintjük-e, vagy pedig a kertet egy szellemi állapot szimbólumának, a kígyót pedig a kísértés allegóriájának. Még inkább nem mindegy, hogy a kenyeret és a bort Krisztus valóságos testének, vagy szimbólumnak tekintjük.

Válaszadó #9 · Answer

Úgy is lehet valaki hívő egyébként, hogy bizonyos dolgokat nem fizikai valóságnak, hanem szellemi valóságnak, vagy teljesen szimbolikusnak tekint. Ez egy más jellegű hit, de attól még hit.

Mi alapján dől el, hogy a Bibliában leírtakat szó szerint vagy szimbolikussan kell értelmezni?

Kapcsolódó kérdések: