Ha Szűz Máriának volt gyereke akkor hogy lehetett szűz?

Na mekkora,és micsoda ?....Vicces testvér.

Ha leírod lelplezed, hogy eretnek béríró vagy, legjobb tehát sejtetni?

Tudod van egy bűnöm. Megvallom.Utálom a megbízásból írókat, akik gyávák is. Pedig szeretnem kéne őket is...de még idáig nem jutottam fejlődésben. Adjon Isten időt rá.

Nyugodtan fejezd be a mondatodat, ígérem nem reagálok rá.

Sziasztok!

Bocsánat, nem szoktam beleszólni az értelmetlen és személyeskedő vitákba, de elgondolkoztatott ez a kifejezés: "eretnek béríró". Egyrészről az eretnek kifejezést nem tudom értelmezni a XXI. századi Magyarországon, hiszen tudtommal vallásszabadság van, így mindenki szabadon alkothat véleményt akár a szűz Mária kérdésben is, attól, hogy más a véleménye mint a Római Katolikus Anyaszentegyháznak még nem válik eretnekké. Másrészt azért tudomásul kell venni, hogy a másként gondolkodókat nem támogatja sem az állam, sem más szervezetek, így a "bérírókat" max. éppen a katolikus egyház tudna alkalmazni, ha éppen az államtól kapott milliárdokat nem a püspökök luxusautóira szórná el...

Üdv. Péter

Csúzsik a válasz testvér, mint egy emberes pasta carbonara.

Hogy a refiket és az evangélistákat eretneknek nevezzők-e, az csak udvariasság, és politikai korrekttség kérdése, amúgy dől hozzájul a pénz a szintén eretnek ov-tól. Átkötés:

Ha a muzulmánok lenyomnak minket, az a politikai korrektség és az óvatoskodás miatt lesz, ők nem korrektek ám, szaporodnak, bevándorolnak-- gyermekeink majd ilyenre érbenek hajnali 5-kor," hogy megkövezés a piactéren allah és a saria nevében, magyar muzulémán igazhívők," mert kilógottt a céda haja a burkából, résztvétel kötelező.

Minden eretnek ezt segíti elő, a" KICSIT":::))) másképp gondolkodók

beszivárogni-hagyásával.

Sziasztok!

Én értem az átkötést, bár erősen túlzónak látom a példát, mert a világban éppen ennek az ellenkezőjét látjuk, pont a muzulmán országok világiasodnak el, és nem fordítva.

Protestánsként éppen azért váltottam felekezetet, amit írtál, én nem akarok olyan közösséghez tartozni, aki felmarkolja a pénzt az államtól...

Szerinted hol van a határ az egyházi befolyás és az általad említett "eretnekség" büntetés közt. Vajon helyes volt-e a középkori inkvizíció?

Üdv. Péter

Annyira emberi és kicsinyes dolognak tartom azon "vitatkozni" hogy most a szűzhártyája átszakadt-e a szüléskor vagy sem. Nem ez a lényeg. (egyébként nyilván átszakadt, de Isten Szülő Anyjáról beszélve, ez egyáltalán nem fontos.)

Az viszont biztos hogy egész életében "nem ismert meg férfit", a saját férjét sem.

És az áteredő bűntől volt mentes.

A katolikus hittudomány Máriának háromféle szüzességét tanítja: szűz volt Jézus születése előtt (ante partum), szűzen szülte Jézust (in partu), és szűz maradt későbbi életében is (post partum).

1. Virginitas ante partum

Első tétel: Mária nemcsak Krisztus fogantatása előtt élt szüzességben, hanem férfiú hozzájárulása nélkül, közvetlenül isteni hatás alatt szűzen foganta szent Fiát.

1. A SZENTÍRÁS TANÚSÁGA

Hogy Mária Jézus fogantatása előtt szűz volt, azt Lk 1,26-27-ből tudjuk (,,Isten elküldte Gábor angyalt... egy szűzhöz''). Hogy Jézust szűzen foganta, azt Mt 1,18-25 és Lk 1,26-38 írja le (főleg: ,,Ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van''). Az Újszövetség Iz 7,14-et is ,,(Íme a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el'') Jézusra vonatkoztatja (Mt 1,23; Lk 1,31).

2. A SZENTHAGYOMÁNY TANÍTÁSA

Az Atyák kezdettől fogva vallják Mária szüzességét, különösen említendő Ignatius, Iustinus, Irenaeus, Tertullianus, Ambrosius, Augustinus. Ignatius négy helyen is mondja: szűztől született. Tertullianus írja: Amint az Igének a szűztől való születése előtt atyja lehetett az Isten anya nélkül, úgy amikor szűztől született, lehetett neki földi anyja emberi atya nélkül.

3. A HITTUDÓSOK VÉLEKEDÉSEI

A megtestesülés szempontjából nem volt szükség Mária szüzességére. Ha mégis így választott Isten, mik lehettek valószínű indokai választásának? Semmi esetre sem az, hogy a Mennyei Atya mellett senki se jöhessen szóba mint második atya. Hiszen Istenben nincs nemiség, a Verbum fogantatása szellemi jellegű. -- Arra sem hivatkozhatunk, hogy a szűzi fogantatás jobban biztosítaná Jézusnak az áteredő bűntől való mentességét. Ez a bűn ugyanis nem biológiai úton száll át az utódokra.

Valószínű okok: a) A szűzi fogantatás jel, a megváltás ingyenes kegyelmi jellegének jele, abban az értelemben, ahogy a János-evangélium prológusa Isten fiainak születését leírja (Jn 1,13).

b) Jézus születésével döntő jellegű fordulat állt be a történelemben: megjelent egy új embertípus, amely elővételezi az eszkatológiai idők állapotát, amikor a földi szeretet legnagyobbjának jelét és eszközét, a házasságot nélkülözik ugyan (Mt 22,30), a szeretet és az együvétartozás érzése azonban fokozódni fog.

c) Végül jó alkalom ez a szüzesség Isten hatalmának olyan megnyilatkozására, amely képes egy embernek (Máriának) személyét az üdvösség munkálása céljából tökéletesen igénybe venni, a tökéletesbe beleértve nemcsak a teljes lelki önátadást, de az illető testi termékenységét is, amit Isten kizárólag a saját céljaira használ föl.

4. ELLENVETÉSEK

a) A Codex Syro-Sinaiticus-ban Mt 1,16 lectio variansa így hangzik: ,,Jákob nemzette Józsefet, József, Mária férje nemzette Jézust''. Ez az egyedülálló kódex-variáns elírásból (dittográfia) származhatott, vagy a szír fordító nem talált más szót, amivel József ,,törvényes'' apaságát kifejezni tudta volna. Különben a továbbiakban a Codex Syro-Sinaiticus ugyanúgy leközli az angyali üdvözletet Máténál és Lukácsnál is, mint a többi kódexek.

b) A Gal 4,4-ben ezt olvassuk: ,,Az Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született... ''. Az ,,asszony'' szóból a bibliai racionalizmus azt következteti, hogy az ötvenes években még nem volt szó a szüzességről, ez csak pár évtizeddel később került bele a kérügmába, részben pogány mitológiák, részben Iz 7,14, részben olyan ószövetségi elbeszélések hatására, amelyek Isten választottainak (pl. Izsák, Sámuel) csodás fogantatásáról beszélnek. Ezzel szemben a következőket kell megállapítanunk:

ba) Aki a Biblia sugalmazottságát elfogadja, eleve nem vehet fel ilyen ellentétet Pál és a későbbi keltezésű Máté- és Lukács-evangélium között. Annál inkább, mert a szenthagyomány -- mint láttuk -- kezdettől fogva és egyértelműen a szüzességet tanítja. Nekünk pedig a Bibliát a szenthagyomány szerint kell értelmeznünk. Az asszony-szóban több mai egzegéta utalást lát a Ter 3,15-re, ahol arról van szó, hogy az asszony ivadéka fogja megtörni a kígyó hatalmát.

bb) A pogány mitológiák nem szűzi fogantatásról beszélnek, hanem arról, hogy egy isten emberi vagy állati formában szexuális úton termékenyít meg valakit (pl. Lédát Zeus hattyú alakjában). Az angyali üdvözletnél nem szerepel szexualitás. A Szentlélek még galamb képében sem jelenik meg, hanem mint a Magasságbeli ereje, mint tisztán szellemi erő, úgy ahogyan a teremtéskor lebegett a mélység fölött. Isten teremtő ereje hozta létre Mária méhében azt, amihez egyébként a fogamzásnál férfiúi erő szükséges.

bc) Iz 7,14 szerint egy fiatal lány ('alma) fogan és szül. A héber szó szüzet is jelenthet, és a Septuaginta szűznek fordítja, de sehol sincs nyoma annak, hogy Krisztus korában vagy annak előtte szűztől születettnek várták volna a Messiást. Szent Máté azonban felhasználja a Septuaginta fordítását, és erre hivatkozva akarja elfogadhatóvá tenni elbeszélését. Nem a jövendölés szülte tehát az elbeszélést, hanem az elbeszélés igazolja magát egy, csak a Septuagintában -- de a többi görög fordításban nem -- szereplő értelmezéssel. A szűzi fogantatásnak nincs előzménye az Ószövetségben, a tudósítás teljes egészében újszövetségi.

be) Annál inkább, mert csoda-szerű fogantatásokról tud ugyan az Ószövetség, de ezeknek éppúgy nincs köze a szüzességhez, mint a mitológiáknak. Izsák és Sámuel esetében mindössze az történik, hogy terméketlen és idős nő Isten beavatkozására termékennyé válik. Ugyanez az eset Keresztelő Szent János fogantatásakor. Kétségtelenül csodák, ezért jelek ezek az esetek is: Isten így jelezte, hogy ezek a gyermekek, akiket szüleik nem annyira nemzettek, inkább ,,kaptak'' -- bár ugyanakkor nemzették is őket --, az Ő küldöttei. A jelzés Jézus fogantatásánál is fennáll, éppúgy imádkoztak érte évezredeken keresztül, ahogy Sára, Rebekka, Zakariás, továbbá Sámsonnak és Sámuelnek szülei az ő gyermekükért. Csodás módon is fogantatott, mert nagy küldetése volt. De Jézus fogantatását szűzinek írja le Máté és Lukács, ilyen leírást pedig a küldetés és jelszerűség nem indokol. Itt tehát nincs meg a párhuzam. József sem érti, hogy mi történt (Mt 1,19-20). -- Éppen ezért teljesen elhibázott az a racionalista elmélet, amely szerint Máté és Lukács elbeszélése csak ,,mitológiai keret'' volna ugyanannak a jelszerűségnek érzékeltetésére, amellyel egyes ószövetségi nagyok küldetése kapcsán találkozunk.

c) Harmadik ellenvetés: Biológiailag elképzelhetetlen a szűzi foganás. Amiket ugyanis az orvostudomány ,,szűz-nemzés'' címen tart számon, teljesen más fajta esetek, mint amit a Biblia leír.

Embereknél ilyen eset igen ritkán fordul elő. Egypetéjű leányikrek közül csak egyik indul fejlődésnek és születik meg, ikertestvére viszont a megszületettnek szervezetében fejletlenül marad mindaddig, amíg ez fel nem serdül. Ekkor a szervezetében rejtőző ikertestvér fejlődni kezd, majd megszületik. Az anya tehát saját ikertestvérét szüli meg ilyenkor. De mert egypetéjűek, azonos neműeknek kell lenniük, így tehát csak lány születhet. Jézus pedig nem volt lány.

Arra az ellenvetésre, hogy a szűzi fogantatás biológiailag elképzelhetetlen, egyszerű a válasz. Ez csoda volt, mindig is ilyennek hitte a kereszténység. Az ún. abszolút csoda, vagyis a legtöbb csoda emberileg létre nem hozható, ezért annak természetes lehetősége is elképzelhetetlen.

2. Virginitas in partu

Második tétel: Mária szűz maradt a szülésben is, tehát Krisztust szüzessége megsértése nélkül szülte.

1. Máriának szülés közben és szülés utáni szüzessége fokozatosan ment át az Egyház köztudatába. Hiszen a Szentírás egyiket sem tanítja formálisan.

A gnószticizmus dokétái elég korán kezdték hirdetni, hogy Jézus születése úgy történt, ahogy az üvegen áthatol a napsugár anélkül, hogy az üveget megsértené, vagy ahogyan Jézus feltámadása után bezárt ajtón keresztül lépett be a szobába. Az apokrif Jakab-evangélium részletesen ecseteli, hogy mennyire meglepődött Mária, mikor szülési folyamat nélkül egyszerre maga előtt látta a kisdedet, és érezte, hogy terhessége megszűnt. Több más apokrif irat is dokéta tendenciával bizonygatja a szűzi szülést. Azok az apologéták, akik a dokéták ellen fordultak, tételünket is elutasították, különösen Tertullianus. Ő, Origenész és Jeromos a természetes születést egyenesen bizonyítékként használják a dokéták ellen. -- Mások viszont, így Irenaeus és Alexandriai Kelemen, támadják ugyan a dokétákat, de védik a szűzi születést. A vita az efezusi zsinatnak Mária istenanyaságára vonatkozó döntése után komolyabb formát öltött, és a II. konstantinápolyi zsinat (553) már használta a 4. sz. elején felmerült és Epiphanius hitvallásában is szereplő (DS 44) ,,aeiparthenosz = semper virgo = mindenkor szűz'' kifejezést (DS 422, 427, 437). Az I. lateráni zsinat pedig (649) ezt a kifejezést így értelmezte: szűzi fogantatás, szűzi szülés és szüzesség a szülés után is (DS 503). Ezt a dogmát több későbbi hivatalos egyházi megnyilatkozás megismételte.

2. Nem szól azonban egyetlen hivatalos egyházi megnyilatkozás sem arról, hogy az in partu virginitas-nak mi a pontos értelme. Ezért újabban az a nézet is felmerült (A. Mitterer, 1952), hogy elég volna a dogma értelmezéséhez az, ha Mária természetesen szült volna, de addig nem élt nemi életet. Ezt a nézetet a mai hittudósok általában elutasítják. Ugyanakkor azonban azt is vallják, hogy a szülés folyamata az anyasághoz nemcsak fiziológiailag, hanem személyi tekintetben is hozzátartozik, ezért a dokéta nézet sem tartható.

3. Elégedjünk meg akkor azzal -- amit egyesek állítanak --, hogy természetes úton, de a szülés fájdalmai nélkül hozta világra szent Fiát? Hiszen a paradicsomi büntetésben mint az ősbűn következménye szerepel a fájdalmas szülés (Ter 3,16), Szűz Mária viszont mentes volt az áteredő bűntől. A legtöbb mai hittudós azon a nézeten van, hogy még ennyire sem szabad belemennünk a részletek elképzelésébe, elég nekünk az, hogy számunkra elképzelhetetlen, ,,csodás módon'' szülte meg szent Fiát. Az utóbbi kifejezést XII. Pius pápa használta a Mária mennybevitelét kihirdető bullában, és az újabb teológia nem egy képviselője szerint ez sokkal alkalmasabb volna a dogma tolmácsolására, mint a ,,szülés közben való szüzesség''. Annál inkább, mert a mai felfogás szerint a szüzesség lényege nem a szűzhártya épen maradása, vagy a méh meg-nem-nyitása, hanem a nemi aktustól való tartózkodás.

De ha ez így van, miért nem elég akkor Mitterer nézete? Miért kell csodás szülésről beszélnünk? Ugyanazon indokok miatt, amiket a születés előtti szüzességgel kapcsolatban felhozhatunk, főleg Jézus fogantatásának és születésének jelszerűsége következtében. A bibliai szimbolikus gondolkodás megkívánja, hogy Krisztus, az új embertípus, ne úgy szülessék, mint a régi ember. Ennek a szimbolikának teljesen ellentmondana, ha a Szentlélektől szűzen fogantatott Jézus az Éva-féle átok jegyében jönne a világra.

Pusztán ez az ,,analogia Biblica'', vagyis általános bibliai szimbolika lehet bibliai alapja a szűzi születésnek.

A régebbi teológusok utaltak az Iz 7,14-ben olvasható jövendölés participiumaira: virgo concipiens et pariens = fogamzás és szülés közben szűz. Erről a jövendölésről azonban a mai szakemberek vitatkoznak, és általában nem tartják biztosnak, hogy közvetlenül vonatkozik a Messiásra. Arra is hivatkoztak régebben, hogy Lk 2-ben nincs szó olyanokról, akik segítettek volna a szülésben, és nincs szó fürdetésről stb., csak pólyába takarásról. Ma erre azt mondjuk: nem a hogyanról akar beszélni Lukács, sőt amikor a ,,megszülte'' kifejezést használja, mintha a szülés folyamatát is jelezni akarná.

A mennybevételt kihirdető bulla a mennybe felvételt a szűzi szüléssel állítja párhuzamba. Egyiknek sem ismerjük a hogyanját, és sohasem fogjuk tudni elképzelni, hogy mi minden történhet az olyan testtel, amely nincs alávetve az áteredő bűnnek. Mindkét esetben a kegyelem ,,új törvénye'' érvényesült, nem pedig az áteredő bűn ,,régi törvénye''.