Buddhizmusban az állat is lélekvándorol? Csak a buddhizmus érdekel! Nem általánosan.

ha jól tudom a buddhizmus a spirituális fejlődésről szól, a fejlődés pedig előre megy. nyilván az egyéneknek, legyen az állat, vagy ember, párszor újra kell születnie, hogy "tanuljon", így az állat születhet újra állatként, de majdan emberként fog, viszont az ember csak emberként születhet újra, állatként már nem.

üdv

26/F

LastOne.Left

Kedves Kérdező!

Mint gyakorló buddhista válaszolnék a kérdésre.

A buddhizmusban nincs lélekvándorlás csak újjászületés. A lélekvándorlás inkább a hindu koncepció. A hindu tanítás szerint van egy állandó változatlan lélek, ez vándorol világkorszakokon keresztül, mindaddig amíg az egyetemes világlélekkel nem egyesül. Ez idő alatt mindenfajta létformát megjár.

A buddhizmus nem fogadja el az önálló személyes lélek létezését. Az embert a léthalmazok (szkandhák: Test, Érintkezés, Érzet, Tudat, Karmikus képzőerők) pillanatnyi összjátékának tekinti. Az újjászületésre a következő példát mondjuk. Egy tavat, tengert figyelve láthatjuk, hogy végigfutnak a felületén a hullámok. Valójában nem ezt láttuk. A transzverzális hullámzás törvénye alapján a fel-le mozgó víztömeg, fel-le való mozgásra készteti az utána következő víztömeget. A karma is így működik. Mi itt és most tökéletesen megvilágosodott buddhák lehetünk, ha felismerjük, hogy nem a hullám illúziójával, hanem a roppant óceánnal vagyunk azonosak. Akiket elbűvöl a hullám játéka, azok hol felemelkednek, hol alázuhannak, jó és rossz cselekedeteik törvényének megfelelően és újabb és újabb születéseket élnek meg. Ezek a hat létbirodalomban lehetségesek. Istenek, titánok, emberek, állatok, préták, pokolbéli lények. Kettő nagyon jó. Istenek és titánok hosszú életűek és boldogok de ők is alá vannak vetve a születés és halál illúziójának, tehát egyszer mindenképpen aláhullanak, illetve ők nem érhetik el a megvilágosodást szemben az emberrel. Három nagyon rossz. Az állatok akiket az ostobaság súlyt, a teljes kiszolgáltatottság. A préták (éhes démonok, nagyjából mint a szellemek a kereszténykultúrkörben) akiket a kielégíthetetlen sóvárgás jellemez és akik folyton éheznek szomjaznak. A pokollakók aki egymást kínozzák mérhetetlen agressziójukban. Egyetlen létbirodalom van ahol, e szélsőségesen jó (tehát felelőtlen) és szélsőségesen rossz (tehát eszköztelen) állapotoktól szabadok vagyunk: ez az emberek birodalma. Csak az emberéletben lehet elérni a megvilágosodást. Ezért van, hogy amikor a Buddha (aki ember volt eléri a megvilágosodást) előtt megjelenő hindu Teremtőisten Brahma leborul a földre és könyörög neki, hogy tanítsa a világot, mert ő a világ ékessége. A látszólagos létezésben mind voltunk már állatok is istenek is és leszünk is még, tetteink és tudati beállítottságunk függvényében mindaddig, amíg ember életünket komolyan nem vesszük és el nem érjük a megvilágosodást, a Buddha tanításait és módszereit követve. Abban a pillanatban nyomorult, vándorló létünkből a születésnek és halálnak alá nem vetett teljes és totális tapasztalással, a világmindenséggel egyé válva, megszabadulunk a születés, öregség, betegség, halál, újjászületés rémálmából, és valódivá válunk, felébredünk.Ez a buddhista út. Előbb vagy utóbb minden lény megérti ezt, de ahhoz, hogy embernek születhessünk, komolyan is kell venni emberi potenciálunkat. Az emberi test elnyerésének ritkaságát így írjuk le. Egy tengeren úszik egy karika, minden száz évben egyszer fölbukkan a vízből egy teknős, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a feje éppen a lebegő karikában bukkan ki. Nos még ennél is kisebb a valószínűsége, hogy embernek szülessünk. Két út van a személyes megszabadulás keresése (Hinayána Kis szekér) minden lény megszabadításának keresése (Mahayána Nagy szekér, ennek misztikus és leghatékonyabb irányzata a (Vadzsrayána Gyémánt szekér). A keleti vallások nem a jó és a rossz közötti ellentéttel foglalkoznak, hanem az illúzió és a valóság közötti ellentéttel. Az újjászületés a buddhizmusban és a lélekvándorlás a hinduizmusban az illúzió játéka, amelyből ki kell menekülni. A hinduk istennel akarnak egyesülni, a buddhisták pedig az istenen túli valósággal.