Isten miért engedi ezt?

"csak úgy simán?" -hát, tudod, csak a Gyakori Kérdéseken vannak olyanok, aki "csak úgy simán" minden megmondanak.

"Ha azt szeretné hogy higgyek benne"

-szerintem(de ez csak az én VÉLEMÉNYEM):

Isten nem szeretné ezt. Csak szeret Téged. De ne hidd!

Kit érdekel?

4-esnek mutatom az ellentmondásokat, ezeket már írtam többször is, szóval lehet, hogy már láttad máshol is.

Kezdjük a Genezissel (teremtés történet):

Isten a 4. nap teremtette meg a Napot, akkor mégse lehetett az a negyedik nap nem?

4. nap teremtette meg a világító testeket. Megteremtette a Napot és a Holdat. Először is:

A Hold nem világít, csupán a Nap fényét veri vissza. És nem kettő világító test van, mivel más galaxisban is vannak Napok.

Ha isten a negyedik napon teremtette a Napot, akkor a víz, melyet a második napon teremtett nem lehetne víz... mivel az űrben az jéggé fagyna.

Harmadik napon teremtette a növényeket és negyedik napon a Napot. A növények megfagytak volna, mivel nem volt Nap.

Isten a második nap teremtette a vizet, de már az első napon is úgy írják, hogy Isten lelke lebegett a vizek felett, akkor melyik nap is teremtette?

...Az Úristen így szólt a kígyóhoz: "Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között". Hasadon csúszol , és a föld porát eszed életed minden napján"...

De hát addig is csúszómászó volt szerencsétlenje! :)

Noé története, melyet minden evangélikus máshogy ír le, valaki 7 állatról, valaki 2 (gyengébbek kedvéért egy nőstényt és egy hímet) vigyen fel magával.

„Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: "Egy ember szőlőt ültetett, s körülvette sövénnyel, sajtót ásott benne s tornyot is épített. Majd bérbe adta szőlőműveseknek, és elment idegenbe. Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőművesekhez szolgáját, hogy szedje be a neki járó részt a szőlő terméséből. Ezek elfogták, összeverték, és üres kézzel elzavarták. Egy másik szolgát küldött hát oda hozzájuk, ennek betörték a fejét és szidták-gyalázták. Küldött egy harmadik szolgát is. Ezt megölték. S még több más szolgát küldött, ezek közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. Már csak egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Utoljára őt küldte el hozzájuk. Azt gondolta: Fiamat csak megbecsülik! De a szőlőmunkások így biztatták egymást: Ez az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz öröksége! Nekiestek hát, megölték és kidobták a szőlőből. Mit tesz majd a szőlő ura? Eljön, megöli a szőlőműveseket, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást: A kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, s csodálatos a szemünkben?" Erre el akarták fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták, elmentek onnan.”

Tehát az apa elküldte a fiát, hogy beszéljen a gonosz munkásokkal, holott előbb már két szolgáját megölték. Sajnos sem az apa, sem a munkások, sőt a példabeszéd leírója nem mondható egy IQ bajnoknak. Talán nem kell megmagyaráznom miért, de a gyengébbek kedvéréért összegzem. A flepnis munkások komolyan azt hitték, majd fizetést kapnak azok után, amit tettek? Az apa komolyan képes volt elküldeni a fiát ezekhez a gazemberekhez, holott tudhatta volna, hogy a szellemi képességük igencsak a mínuszt veri? A fiú persze nem tiltakozik, de tehetné, elvégre az ő élete a tét, fifti-fifti. Plusz itt van még a példabeszéd elmondója, aki ezt nem teljesen gondolta át…

A következő gyöngyszem nem más lesz, mint az Ótestamentumban szereplő Kivonulás könyve, vagyis Mózes második könyvében szereplő 10 csapás részlet:

„De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem akará őket elbocsátani.” a 2 Móz. 9,12.-ből. Valamint

„És monda Mózes: Ezt mondja az Úr: Éjfél körûl kimegyek Égyiptomba.

És meghal Égyiptom földén minden elsőszülött, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az õ királyi székében ül, a szolgálónak első szülöttéig, a ki malmot hajt; a baromnak is minden első fajzása.

És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, a melyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.” a 2 Móz. 12,31-ből.

Mit vonhatunk le ebből? Az elsőt talán nem kell nagyon firtatnom; az Úr megkeményíté a Fáraó szívét, vagyis ez részben az Úr hibája, hisz meg is enyhítethette volna.

A második részlet súlyosabb, hisz az Isten mégse könyörületes? Megölte Egyiptomban az összes elsőszülöttet? Akkor hol az a mérhetetlen jóság, amiről a Biblia szól? Elvégre mit ártott az a pár szolgáló, hogy a fiaik és lányaik fizessenek meg érte? Ez az elvetemült gyerekgyilkossági rész pár embernek azért felnyithatná a szemét, hisz ez Isten személyével teljesen ellentétes, mondhatni paradoxon az egész. Talán azért írták, mert valóban volt egy kivonulás anno, de a zsidó emberek annyira utálták ezt a másik népet, hogy nem teljesen gondolták át azt, amit leírtak, mert valljuk be, ezt nem az állítólagos világ Urának a sugalmazására írták le, hanem inkább, mint egy mesekönyvet, melyet több ezren vesznek alapul akár a mindennapi életben. Elimádkoznak pár Miatyánkot, pár Üdvözlégyet és hú, milyen odaadó hű vallásos ember vagyok, tuti, hogy a Mennybe kerülök.

A következő részlet az egyik kedvencem, hisz ez teljes mértékben, ellentétben áll azzal, amiről szólna a Biblia. Nos, ez a „hegyi beszéd” néven ismertté lett prédikáció:

„Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa!”

Hangzatos-hangzatos, de gondolkodjunk csak egy kicsit! Azoké a mennyek országa, akik lélekben szegények? Nem pontosan fordítva, a lélekben gazdag emberek kerülnek a mennybe? Hú… akkor nem lesz problémám a tagságival.

„Boldogok vagytok, ha gyűlölnek az emberek, ha kiközösítenek titeket, ha rossz hírbe hoznak az Emberfiáért. ”

Mit mondhatnék, sokra megy ezzel az az illető.